Az utóbbi időben a közvélemény-kutatások egészen eltérő párttámogatottságot mutatnak ki a teljes népesség körében. Az Ipsos szerint például februárban a Fideszre 18, a Nézőpont szerint 36 százalék voksolna, a többi intézet a két érték közé „lövi be” ezt az adatot. Az Együtt 2014-re a Median 8, az Ipsos 3 százalékot mért. Ennél valamivel kiegyensúlyozottabb a mezőny többi résztvevőjének eredménye. (Az MSZP 11-14, a Jobbik 8-10, az LMP 1-3, a DK 1-2 százalékon áll.)
Kicsit nagyvonalúan átsiklott e feltűnő különbségeken Závecz Tibor, az Ipsos kutatási igazgatója a kutatóintézetek képviselőit „összeültető” Mérők Klubja nevű rendezvényen. Mint mondta, „van szókészletünk és érvrendszerünk arra, hogy miért térnek el, meg tudjuk magyarázni az eléréseket, de a tendenciákat kell vizsgálni”. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a konkrét adatok nem egyeznek, de kivétel nélkül minden kutatás azt mutatta ki, hogy megfordult az eddigi trend: nem szűkült tovább a kormánypártok és az MSZP közötti különbség, sőt februárban valamivel nőtt is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="343" width="514" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
(Fotó: Neményi Márton)
A bizonytalanok fele kormányt buktatna
Ezzel kapcsolatban a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel azt emelte ki, hogy az eltérések a teljes népességre vonatkozó kérdésekben vannak, a biztos pártválasztóknál minden intézet hasonló, 43-44 százalékos értékeket mért, ami a 2010-es választások óta nagyjából 10 százalékos visszaesést jelent.
Hónapról hónapra minden közvélemény-kutató cég beszámol arról is, hogy a lakosság nagyjából fele bizonytalannak számít. A Nézőpont ugyanakkor most a pártot nem választók tömegét is megpróbálta feltérképezni a „kormányt buktatna vagy nem buktatna” kérdéssel. Ebből az jött ki, hogy a teljes mintában a bizonytalanok egyharmada (a teljes minta 12 százaléka) – bár pártot nem nevezett meg, de – kormányváltást szeretne. Azoknak pedig, akik biztosan elmennek szavazni, de egyelőre nem tudják, kire, mintegy a fele váltana kormányt. Azt nem lehet azonban tudni, hogy ez inkább baloldali szimpátiát jelent-e, vagy inkább Jobbik-orientációt.
A Bajnai Gordon által fémjelzett Együtt 2014 éppen a bizonytalanok köréből szeretné a táborát növelni. Az Ipsos vizsgálatai szerint van is ebben némi sikere, hiszen a szavazótáborának fele a korábbi bizonytalanok közül kerül ki. Egyötödüket az MSZP-től csábították el, a Demokratikus Koalíció elől pedig – Závecz Tibor szavaival – gyakorlatilag „elszívták a levegőt”.
Kontár felmérés a Jobbikról
A kutatók élesen bírálták a sajtót a február közepén ismertetett „Aktív Fiatalok kutatás” (amely szerint az egyetemisták körében tarol a Jobbik és az LMP is veri a Fideszt) kritikátlan és egyesek szerint szenzációhajhász ismertetése miatt. A vizsgálat ugyanis egy éve készült, ráadásul erősen vitatható módszertannal – állították egybehangzóan a Mérték Klub résztvevői. A szakemberek állítása szerint a fiatalok körében ugyan valóban felülreprezentált a Jobbik, de korántsem annyira, mint az Aktív Fiatalok sugallja. E körben még mindig a politikával szembeni érdektelenség a legjellemezőbb attitűd, bár a hallgatói megmozdulások óta némileg változott a helyzet. Ugyan sokkal kevésbé, mint a teljes lakosság körében, de a fiatalok között is a Fidesz vezet , második a Jobbik, harmadik az MSZP. A Nézőpont Intézet májusban ismerteti a Magyar Ifjúság 2012 részletes eredményeit, Mráz Ágoston Sámuel annyit elárult, abból is hasonló adatok fognak kiderülni.
Lesújtó kép a nemzetközi sajtóban
A rendezvényen a Nézőpont kutatója ismertette az intézet több ezer, a nyugati sajtóban megjelent cikket vizsgáló kutatását, amely szerint igencsak kritikus volt a világsajtó a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. A cikkek 57 százaléka volt kifejezetten negatív, és mindössze 6 százaléka pozitív – derült ki. Legtöbbjük a kormány intézkedéseivel foglalkozott, de gyakori téma volt a gazdasági helyzet, az unióhoz fűződő viszony, az EU/IMF-tárgyalások, a demokráciakérdéssel ugyanakkor az írások kevesebb mint 10 százaléka foglalkozott.
Mráz Ágoston elárulta azt is, hogy az országról szóló – ezek szerint elég lesújtó – nemzetközi lapszemlét minden reggel megkapja Orbán Viktor is. „Tudomásom szerint olvassa is” – tette hozzá. A nemzetközi visszhangról Szelestey Lajos még durvábban fogalmazott. A Klubrádióban reggelente lapszemléző újságíró szerint a legfontosabb nemzetközi sajtótermékekből az derül ki, hogy „leírták Magyarországot”. Ő a februárban megjelent 115, hazánkkal foglalkozó cikk közül mindössze hármat talált, amelyik valamennyire pozitív képet festett, és 75 kifejezetten negatív képet mutatott. Mint mondta, hónapok, évek óta ugyanezt tapasztalja.