Akár 370 forint is lehet egy BKV-jegy januártól, ha szerdán a Fővárosi Közgyűlés rábólint. Ma döntenek ugyanis többek közt arról, hogy emelkedjen-e, s ha igen, milyen mértékben a budapesti tömegközlekedési jegyek és bérletek ára. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több változattal is készült.
Az első a jelenlegi tarifák változatlanul hagyásával, a második, az inflációkövető, 4,2 százalék körüli drágulással kalkulál. Az utóbbi esetben a most még 320 forintos vonaljegyért jövőre 335 forintot, a 9800 forintos teljes árú bérletért 10 200 forintot kellene fizetni jövőre. A diákoknak 3850 helyett 4000, a nyugdíjasoknak pedig 3850 forintot kellene a pénztárakban hagyniuk.
A harmadik verzió 7,9 százalékos drágulással számol, míg a negyedik tervezet 14,9 százalékkal növelné a menetdíjat. Ebben az esetben egy vonaljegy ára 370 forintra, a havi bérleteké pedig 11 270, 4430, illetve 4255 forintra emelkedne.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="342" width="514" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Kummer János
Az áremelés szükségességéről Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója is beszélt nemrég, arra hivatkozva, hogy az utóbbi három évben nem volt emelés, a tarfiák mértéke reálértékben 15 százalékkal csökkent.
Kerestük a BKK-t, hogy megtudjuk, miért terveznek hirtelen tarifaemelést, hiszen Vitézy korábban következetesen azt állította: az emelés nem indokolt, sőt az előző ciklusokban a többszöri jelentős jegyáremelés rontotta a tömegközlekedés versenyképességét. Valamint arra is szerettünk volna választ kapni, nem tartanak-e attól, hogy a drasztikus áremelés akár a vásárlóerő negyedének visszaesését is okozhatja – csakúgy, mint 2007–2008-ban. Cikkünk megjelenésésig azonban nem érkezett válasz.
Európában Budapesten a legdrágább a BKV-jegy
Akár megvalósul a főváros által tervezett jegyáremelés, akár nem, a budapesti buszjegy már így is Európa legdrágábbja a nettó átlagbérhez képest – áll a Policy Solutions politikai elemző intézet legfrissebb gyorselemzésében.
Míg egy magyar átlagfizetésből 433 budapesti buszjegyet lehet venni, addig egy bukaresti vagy egy római lakosnak közel háromszor ennyi buszjegyre futja saját hazájában, a szomszédos Pozsonyban 928, Bécsben pedig 960 jegy is kitelik a helyi átlagfizetésből – derül ki az összeállításból.
Nem csak az átlagfizetéshez képest költséges a budapesti közlekedés: ha a tervek szerinti legmagasabbra emelik fel a jegy árát, akkor a kelet-közép-európai régióban nem lesz a magyar 370 forintos buszjegynél drágább egyetlen országban sem. Bár a teljes Európai Uniót tekintve a középmezőnybe tartozunk, mivel a budapesti jegyárak meg sem közelítik a koppenhágai 3,2 eurós (907 forintos) vagy az amszterdami 2,6 eurós (737 forintos) „rekordárakat”, az Európai Unió keleti tagállamainak mindegyikében olcsóbb lesz a jegy, mint Budapesten.
| Mindenki ingyen utazhat |
| Sztrájkbizottságot alakítottak a Budapesti Közlekedési Központnál működő szakszervezetek, munkabeszüntetésre legkorábban november közepén lehet számítani. Gelencsér László, a Közösségi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a sztrájkbizottság létrehozásának oka, hogy kollektív munkaügyi vitát kezdeményezzenek a BKK Zrt. vezetőjénél egy teljes értékű Kollektív Szerződés (KSZ) megkötése érdekében. A munkabeszüntetésben mintegy 1100 ember venne részt, és a tömegközlekedőket nem érintené különösebben, hiszen főként pénztárosok, ellenőrök szüntetnék be a munkát. |
Pilótajáték a bliccelőket támogatni?
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, egy lelkes csapat egyhavi bérlet áráért egész évre ingyen tömegközlekedést ajánl Budapesten. A Bliccelőket Támogató Csoport a 9800 forintos, a dolgozó BKV-bérletnek megfelelő éves tagdíjakból tagjainak utólag megtéríti az ellenőrnek a helyszínen kifizetett pótdíjat. A pótdíjbizonylatért cserébe adják oda a potyautasoknak a pénzt.
A csoport alapítói lapunknak leszögezték: nem a bliccelés támogatása a céljuk, csupán nyomatékosan fel kívánják hívni „az illetékesek figyelmét a BKV és a budapesti tömegközlekedés tarthatatlan helyzetére”, és arra, hogy „tegyenek végre valamit”. A valami pedig szerintük „konkrét kormányzati lépések, a BKV pénzhez juttatása, a járműpark komoly százalékának lecserélése, elsőként a 40 éves roncs metrók kukázása”.
A BKK jogászai vizsgálatot indítottak, és közleményt adtak ki a csoport megalakulásának hírére. Ebben azt írták, hogy vizsgálódnak a „nyilvánvalóan jogellenes tevékenységet jelentő, piramisjáték-szerű bliccelési kockázatközösségi szövetség ellen, melynek eredményeként mind polgári, mind büntetőjogi szempontból a legszigorúbban fellépünk a szervezők ellen.
A bliccelők szerint azonban eddig sem tettek semmi törvénytelent, és a jövőben sem akarnak törvénysértést elkövetni, sem törvénysértésre buzdítani.
Promóba bújtatott segítség
Ugyancsak a bliccelő utasok mellett állt ki az a fején csuklyát viselő, fehér ingbe és kék mellénybe öltözött jelmezes alak, aki pár héttel ezelőtt bukkant fel Budapest utcáin. Az Assassin’s Creed nevezetű videójáték Connorjának öltözött fiatalember a lejárt vagy parkolójegyet egyáltalán nem váltó autósok szélvédőjére érvényes parkolócédulát helyezett, míg a buszokon, villamosokon, metrókon bliccelő utasoknak vonaljegyet osztogatott.
Azt állította: az átlagembereket akarja megvédeni a BKV és a parkolótársaságok jogsértéseivel szemben, ám később kiderült, csupán a konzolos kalandjátéksorozat – ma megjelenő – harmadik részének kívánt egy kis reklámot csinálni.