A hétfőn leköszönt köztársasági elnök parlamenti beszédében újra megerősítette korábbi állítását, becsületbeli ügynek nevezte, hogy megszerezze a PhD fokozatot. Schmitt Pál eltökéltnek tűnik, pedig nem kis megterhelés vár rá.
A PhD fokozathoz először ugyanúgy felvételizni kell a kiválasztott doktori iskolába, mint ahogy a felsőoktatás alsóbb szintjein. A bemeneti követelményeket a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény keretei között minden intézmény maga határozza meg – magyarázza lapunk kérdésére a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke. Bojárszky András elmondta, két szakaszra osztható a doktori képzés. Az első három évben 180 kreditet kell szereznie a hallgatónak, ennek egy kisebb hányada a tanulmányokért és a kötelező oktatói tevékenységért jár, a további része pedig a kutatásért és publikálásért. Ez az egyébként hallgatói jogviszonynak számító időszak rendkívül intenzív munkát igényel. Az órákra be kell járni, esetleg szemináriumokat, előadásokat kell megtartani, vizsgáztatni kell, zárthelyit íratni és javítani, miközben már a tudományos kutatásnak is neki kell állni. Ha a jelölt teljesíti a követelményeket, kiállítja neki az egyetem az abszolutóriumot.
Ezután a doktorandusznak jelentkeznie kell az úgynevezett doktorjelölti státuszra. Jogszabály szerint van lehetőség képzés nélkül is jelentkezni a fokozatszerzési eljárásba, de a kutatási és publikációs tevékenységnek ilyenkor is teljes mértékben meg kell felelnie a jelöltnek, ahogy szükséges számú nyelvvizsgát is prezentálnia kell.Ez már nem hallgatói jogviszony, és maximum két évig tarthat. E szakaszban – ha addig nem tette – kell megfelelnie a jelöltnek a doktori szigorlatokon, további publikációkat kell megjelentetni, és be kell adni a disszertációt, amit először a házi védésen, majd a nyilvános védésen kell bemutatnia. Ha a nyilvános védés sikerül, a jelölt megkapja a PhD fokozatát.
A dolgozat bírálatára és nyilvános védésére két opponenst kell felkérni, akik közül legalább az egyik nem állhat jogviszonyban az adott felsőoktatási intézménnyel (gyakran előfordul, hogy külföldi opponenst kérnek fel). A doktori értekezésnek olyan új hipotéziseket (tudományos állításokat) kell tartalmaznia, amelyek valamilyen nóvumot hoznak a tudomány életébe. A jelöltnek be kell bizonyítani, miért fontos, miért jelent újdonságot, miért alkalmazható mindez a társadalom számára, egyúttal bizonyítékát adja a tudomány módszereiben való jártasságának és szakirodalmi ismereteinek is.
Schmitt Pálnak tehát felvételiznie kell, majd sikerrel abszolválni a doktori képzést, végül a doktorjelölti státuszt. Van arra mód, hogy úgynevezett „egyéni felkészülőként” dolgozzon (amennyiben az adott doktori iskola esetleges tudományos-oktatói előéletét elismeri), s a köztársasági elnök esetében várhatóan ez lesz a gyakorlat. Bojárszky szerint így is minimum néhány év szükséges a PhD fokozata megszerzéséhez. A Semmelweis Egyetem doktori szabályzata pontosan megszabja a bemeneti és kimeneti követelményeket ebben az esetben is.
A doktori fokozat megszerzésének talán a legkomolyabb feltétele az előírt számú nemzetközi publikáció megszerzése. Nem könnyű ugyanis jegyzett tudományos folyóiratokba bekerülni, esetenként akár fél év lehet csak az az idő, amíg egyáltalán választ kap a publikálni akaró a folyóirat szerkesztőségétől. Ha azonban az embernek van tudományos múltja, megvalósított kutatása, két-három ilyen publikációja, abból – bár az is nagy munka, de – „már nem nagy művészet” disszertációt írni – mondja a DOSZ elnöke.