Egy friss tanulmány alapján a Göbekli Tepe kőoszlopain látható faragványsorozat egy olyan esemény csillagászati feljegyzése lehet, amely kulcsfontosságú volt a civilizáció történetében – írja a Heritage Daily. A neolitikum idejére datálható, törökországi lelőhely komplexitásával régóta ámulatba ejti a kutatókat.
Göbekli Tepét 1963 óta vizsgálják intenzíven, azóta kiderült, hogy a helyszín három rétegre tagolható. A harmadikhoz közel 200 T alakú, mészkőből álló oszlop tartozik, a lelőhely alaprajza az építők geometriai ismereteiről árulkodik.
A szakértők a közelmúltban a Göbekli Tepe oszlopaira vésett V alakú szimbólumokat vizsgálták meg. A csapat arra jutott, hogy minden egyes jel egy-egy napnak felel meg, ez alapján az egyik oszlop egy 365 napos, 12 holdhónapból és 11 extra napból álló naptár lehet.
A nyári napfordulót egy madárszerű állat nyakán lévő V jelképezi, a közeli, feltételezhetően isteneket ábrázoló szobrok nyakán szintén feltűnik a szimbólum.
A rendszer a hold és a nap mozgásán alapult, és több ezer évvel előzhette meg az eddigi legkorábbi ismert naptárakat.
Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa és kollégái azt is megállapították, hogy a faragványok üstökösdarabok becsapódását is megörökítik. A mintegy 13 ezer évvel ezelőtti esemény több mint 1200 évig tartó mini jégkorszakot okozhatott, olyan új kultuszt vagy vallást indítva el Anatóliában, amely nagyban befolyásolta a civilizáció fejlődését.
Sweatman szerint a bizonyítékok azt sugallják, hogy Göbekli Tepe lakói figyelmesen kémlelték az eget, ami nem meglepő, hiszen egy üstökös pusztította el világukat. „Ez az esemény indíthatta el a civilizációt egy új vallás kialakításával és a mezőgazdaság fejlődésének ösztönzésével, hogy megbirkózzon a hideg éghajlattal. Lehetséges, hogy a látottak rögzítésére tett kísérleteik az első lépések voltak az írás évezredekkel későbbi kialakulása felé” – tette hozzá.