2023 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta

A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

A jelentés szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok pedig rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában.

A klímaváltozást figyelő szolgálat megjegyezte, 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet.

A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.

A 2023-as szokatlanul magas léghőmérséklet egyik fő oka az óceánok példátlanul magas felszíni hőmérséklete volt. Ennek egyik oka pedig az, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben. A másik ok az El Niño nevű időjárási jelenség, amely néhány évente felmelegíti a Csendes-óceánt. Összességében a globális tengerfelszíni hőmérséklet áprilistól decemberig rekordot ért el.

Alulról súroljuk a felső határt

A szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben még melegebb lesz, és az év végére a felmelegedés először lépheti át az 1,5 fokos küszöböt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a párizsi 1,5 fokos cél meghiúsult volna, mivel a hosszabb távú átlagértékeket is figyelembe veszik.

Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem Professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke szerint ez a rekord egy újabb súlyos figyelmeztetés, hogy a Föld véglegesen elhagyja azt a klímát, amiben a civilizáció 10 ezer év alatt kifejlődött.

Mint mondta, a társadalmi rendszereink és infrastruktúráink nem ehhez szoktak hozzá, nem erre tervezték őket. Ismeretlen területre lépünk és a messzegyűrűző társadalmi, gazdasági hatásokról (konfliktusok, háborúk, élelmiszer- és vízhiány, betegségek, újabb pandémiák, energiarendszerek és szállítóláncok szünetelései stb.) még csak halvány fogalmaink vannak. Sürgősen és sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell a gazdaságunkat leszoktatnunk a fosszilis energiaforrásokról.

Mától minden, fosszilis energiát használó infrastruktúrába, vagy berendezésbe történő új befektetés belakatol minket egy forróbb éghajlatba. Jobban kell fókuszálnunk arra, hogyan tudunk kevesebb energiából jobban élni.