Valami továbbra is roncsolja az ózonréteget

Hiába az ózonromboló anyagok tilalma, egy friss tanulmány alapján egyre mélyül az antarktiszi ózonlyuk.

Egy új tanulmány alapján az ózonroncsoló vegyületek tilalma ellenére az elmúlt két évtizedben mélyült az ózonlyuk az Antarktisz felett – írja az AFP. Úgy tűnik, a lyuk közepén egyre kevesebb az ózon.

A 11-40 kilométer magasban húzódó ózonréteg pajzsot képez a Föld körül, védelmet nyújtva az űrből érkező veszélyes sugárzással szemben. Az 1970-es évektől kezdődően a halogénezett szénhidrogének (CFC-k) elkezdtek minden évben lyukat ütni a pajzson az Antarktisz felett. Az 1987-es montréali jegyzőkönyvvel betiltották ezen anyagokat, amit régóta fontos környezetvédelmi áttörésnek tekintenek.

Egy idén januárban megjelent publikációban a kutatók azt írták, a CFC-k visszaszorítása miatt végre elkezdett regenerálódni a réteg. A szakemberek úgy becsülték, hogy a pajzs állapota 2066-ra érheti el az 1980-as szintet.

A friss tanulmányban ugyanakkor a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ózonlyuk nagysága nem csökkent jelentősen.

Az elmúlt kilenc évből hatban nagyon alacsony volt az ózon mennyisége, és rendkívül nagy volt az ózonlyuk

– mondta Annika Seppala, az új-zélandi Otagói Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, elképzelhető, hogy valami zajlik a légkörben – valószínűleg a klímaváltozás következtében –, ami elfedi a regenerálódás egy részét.

Az antarktiszi lyuk jellemzően szeptemberben nyílik ki, és novemberben zárul be, azaz a déli félteke tavasza során figyelhető meg. Bár a kialakulás későbbre tolódott, a műholdas adatok alapján októberben, a maximum alatt a középső sztratoszférában lévő ózon szintje 2004-hez képest 2022-re 26 százalékkal csökkent.

Az új eredmények még nem jelentik azt, hogy a montréali jegyzőkönyvnek ne lenne pozitív hatása. A tanulmány fő üzenete, hogy a mostani, nagy ózonlyukak kialakulásában talán nem csak a CFC-k játszanak szerepet.

A vizsgálattal kapcsolatban több független szakember is kritikákat fogalmazott meg. 2020-ban és 2022-ben például az ózonréteget nagyban befolyásolhatta az ausztráliai tűzkatasztrófa, valamint a tongai vulkánkitörés, ami torzíthatta a végeredményeket.