Ecsedi Báthory Erzsébet, a külföldön talán legismertebb és legrosszabb hírű magyar asszony 463 éve, 1560. augusztus 7-én született. A grófnő állítólag több száz szűzlánnyal végzett, majd azok vérében fürdött, illetve meg is itta, az újabb kutatások szerint azonban csupán politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe – írja a Múlt-kor.
A vérszomjas grófnő
Erzsébet férjétől, Nádasdy Ferenc gróftól nászajándékként kapta meg a csejtei kastélyt, és a környező 12 falut, ahol visszavonultan élt, kapcsolatot alig néhány emberrel tartott – talán ezért is tűnhetett fel később titokzatos asszonyként a legendákban. Az asszonyról már ekkor elterjedt, hogy okkult tudományokkal foglalkozik és szolgálókat kínoz, férje 1604-ben bekövetkezett halála után pedig még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra.
Hamarosan a környék minden szűzét a várába vitette, ahol megkorbácsolta, kegyetlenül megkínozta őket, majd megitta vérüket, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, és végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén.
A csejtei rém halála
A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Báthory Erzsébetet, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt: „Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.”
Kínvallatás alá vetett cselédei ellene vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették.
Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él, a tárgyilagosabb történészek azonban úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű nő politikai bűnügy áldozata lett: Thurzó nádornak a nő vagyonára fájt a foga, de a Báthoryak elleni sértődöttsége is motiválhatta.