Szüleink és nagyszüleink életmódja is hatással lehet a génjeinkre, éppen ezért fontos, hogy mi is odafigyeljünk életvitelünkre, hogy születendő gyermekeink minél egészségesebbek legyenek – derül ki a New Era Genetics közleményéből.
A genetikáról, magyarul az öröklődéstanról, sokat lehet hallani, az azonban még kevéssé ismert, hogy bizonyos gének környezeti tényezőktől függően lépnek működésbe. Ennek a tudománya az epigenetika.
Az epigenetikai kutatások azt vizsgálják, hogy a környezeti hatások miképpen hatnak arra az emberre, aki a hatásokat átéli, másrészt azt derítik fel, hogy a szülőket ért környezeti hatások milyen változásokat okoznak a gyerekeikben.
Az elsőt jól szemlélteti, hogy vannak olyanok, akik baleset vagy más traumák, komoly pszichés megrázkódtatás után szinte azonnal megőszülnek. Hiába öröklünk tehát szüleinktől normálisan működő genetikai információt, életmódunk vagy rajtunk kívül álló okok okozhatnak olyan változásokat, amelyek másik irányba térítik el a génjeink működését. A dohányfüstben is rengeteg olyan kémiai anyag van, amely ilyen változást generálhat, de ezt a hatást válthatja ki a stressz is.
Néhány generációkon átívelő epigenetikai változás, melyet a legújabb kutatások mutattak ki:
- a nem megfelelő anyai táplálkozás a terhesség alatt a gyerekben elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet,
- a nagyszülők fiatalkori táplálkozása még az unokák egészségére is hatással van: azoknak az unokái, akik rosszabb termést követő években születtek, tehát éheztek, vagy nem jutottak elegendő ételhez, az unokáik kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, vagyis az utódok diabéteszhajlama összefügg a nagypapa – megtermékenyítés előtti – étkezésével
- az anyai dohányzás esetén a gyerekben nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, asztma, figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD)
- kutatások azt is kimutatták, hogy egy dohányzó kismama három generációra okozhat károsodást. A dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, de a nagymama nikotinfüggősége is több mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát
- az anyai alkoholfogyasztás a terhesség alatt az utódban memória zavarokhoz, tanulási zavarokhoz vezethet
- azoknak a gyerekeknek a szervezete másképp reagál a stresszre, akiknek csecsemő korban szoros, bensőséges kapcsolatuk volt az édesanyjukkal
Éppen ezért fontos, hogy saját és gyermekeink hosszú és egészséges élete érdekében olyan életmódot kövessünk, amely pozitívan befolyásolja a gének működését: ne dohányozzunk, kerüljük a stresszt, aludjunk eleget, sportoljunk, étkezzünk kiegyensúlyozottan és tartsuk testsúlyunkat a javasolt tartományban.