Az űrből is látható volt az Északi Áramlat szivárgása

Szeptember 26-án szivárgást észleltek az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 vezetékeknél. A sérülés hátterében robbantások állhatnak, a helyzet még mindig zavaros, a hírek pedig sokszor ellentmondásosak. A szabotázs lehetőségeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Bár a vezetékek nem szállítottak gázt, így is volt bennük metán, azaz a földgáz fő összetevője. Az anyag nagy mennyiségben távozott a Balti-tengerbe, majd onnan a légkörbe, a jelenséget pedig műholdakkal is sikerült dokumentálni – írja a Universe Today. A felvételeket az Európai Űrügynökség (ESA) tette közzé.

A GHGSat magánvállalat aktiválta műholdjai metándetektáló műszereit, majd a flottával több nagy felbontású felvételt is készített a szivárgásokról.

Szeptember 30-i adataik alapján az egyik sérülésnél óránként 79 ezer kilogramm metán szabadulhatott fel.

A GHGSat szerint ez rendkívül magas arány. A metán igen problémás üvegházhatású gáz, szivárgása ezért különösen aggasztó, még akkor is, ha részben feloldódott a tengerben.

Az ESA szerint az anyag nyomon követése a víz felett nem egyszerű, mivel a metán észlelésére használt rövidhullámú infravörös sugárzás jelentős részét elnyeli a víz. Jelen esetben a felhőzet is nehezítette a megfigyelést.

A szivárgás dokumentálásába más, látható fényben működő műholdakat is bevontak. A Planet Labs Planet Dove nevű űreszköze például egy 500-700 méter széles területen figyelt meg bugyborékolást a Balti-tengerben.

Ahogy a vezetékek kiürültek, egyre kevésbé volt kimutatható a metán. Ez a Copernicus Sentinel-2 műholdjának szeptember 30-án, illetve október 3-án készült fotójának összevetéséből is kiderül.

Noha a szivárgás már nem jelent fenyegetést, a robbantások körülményei, illetve a felszabaduló gáz mennyisége aggasztó.