Ittas franciák indították az utolsó inváziót brit földön

Nagy-Britannia területén a XVIII. század közepén vívták az utolsó, klasszikus értelemben vett csatát. Később még felbukkant pár ittas tengerész, de őket könnyen leszerelték.
Kapcsolódó cikkek

Melyik volt az utolsó, brit földön vívott csata?

Ha pontos választ akarunk adni erre a kérdésre, nem mindegy, mit nevezünk csatának. Amennyiben két hadsereg összecsapását, akkor az utolsó, brit földön vívott ütközetet 1746-ban, a skóciai Inverness melletti Cullodennél vívták. A cullodeni csatában a II. György angol király fia, Vilmos, Cumberland hercege vezette királyhű erők döntő vereséget mértek a Charles Edward Stuart vezette jakobita felkelőkre. Több mint kétezer, főként a jakobita oldalon harcoló ember halt vagy sebesült meg, a csata pedig a végét jelentette annak a törekvésnek, hogy a Stuart-dinasztia visszaüljön az angol trónra.

Alig több mint 50 évvel később, 1797 februárjában francia katonák léptek partra a Wales délnyugati csücskében található Fishguard településnél. Az eseményt szokás a Nagy-Britannia elleni utolsó ellenséges invázióként is emlegetni. A megyei helyőrség kitüntetésben is részesült a helytállásáért, ám csatáról a szó szoros értelmében nem beszélhetünk.

A „hódítók”, azaz néhány ittas tengerész, harc nélkül megadta magát.

Bár csatának nevezni szintén erős túlzás lenne, de az utolsó alkalom, hogy brit földön harcra került a sor egy ellenséges haderő tagjai ellen, a második világháború idején történt. 1940. szeptember 27-én egy német Ju-88-as bombázó hajtott végre kényszerleszállást a kenti Graveney Marsh-nál. Amikor néhány, az egyik közeli fogadóban elszállásolt brit katona a helyszínre ért, hogy felmérje a helyzetet, géppuskatűz fogadta őket. A katonák viszonozták a tüzet, és – miután az egyik német lövést kapott a lábába – a bombázó legénysége megadta magát.