Delta: csökkent a vakcinák fertőződés elleni hatásossága

Mindenki számára ismerősen cseng, hogy „amíg a világ népességének jelentős része nincs átoltva, addig a vírust nem győztük le, újabb és újabb, esetenként akár fertőzőképesebb, netán a vakcinákat kicselező változatok okozhatnak ismételt hullámokat”. Az új koronavírus delta variánsával kutatók, egészségügyi és járványügyi szakemberek figyelmeztetése megérkezett a valóságba.

A kép igencsak vegyes, ahány ország annyi görbe, de több európai államban is az esetszámok emelkedése figyelhető meg. Magyarországon a napi új fertőzöttek száma nagyjából 50 és 180 körül alakul nagy szórásban, de a külföldről (a hazánkkal szomszédos országokból is) egyre-másra érkeznek az aggasztó hírek.

Durvább, mint az eddigiek

Ismét érdemes Izraelre figyelni, ahol a magas átoltottságnak köszönhetően elsők között sikerült legyűrni a harmadik hullámot. Most azonban lassan megtelnek a kórházak fertőzöttekkel, az új betegek között pedig jelentős arányban vannak már beoltott idősebb emberek. Ott a delta variáns már kezdi kibontani a negyedik hullámot, Európában egyelőre bizonytalan a helyzet: néhol emelkedik, máshol stagnál az esetszám. Eddig az látszik, hogy

• a vakcinák hatásossága alacsonyabb a delta variánssal szemben (tünetes megbetegedésre vonatkoztatva);
• a már beoltott emberek is ugyanannyi vírust ürítenek (ha megfertőződnek), mint akik még nem kaptak vakcinát;
• a vakcinák teljes védelmén alapuló nyájimmunitást akár el is felejthetjük;
• akit beoltottak, még mindig sokkal kisebb eséllyel betegszik meg súlyosan, mint aki semmiféle védelemmel nem rendelkezik.

Nincs még annyi hiteles kutatási adat és klinikai tapasztalat, hogy jóslatokba bocsátkozzunk, vagy részleteiben tárgyalhassuk a delta hatásait. A 24.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint:

a delta variáns megtalálta a rést a pajzson, feszegeti a határokat. „Durvább”, mint az eddigi változatok.

Részben kijátssza a védelmet

Kezdjük talán azzal, hogy izraeli adatok szerint az új fertőzöttek csaknem fele már beoltott emberek közül kerül ki, e kategórián belül is főként idősebb emberek érintettek. Még a vakcina típusa sem számít, hiszen Izraelben mindenkit a Pfizer legújabb generációt képviselő mRNS-vakcinájával oltottak.

Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy fertőződésről van szó, a betegség komoly, netán halálos kimenetelétől, a kórházi ápolástól a vakcinák továbbra is magas szintű védelmet nyújtanak. Az izraeli százalékos adatokat itt nézheti meg táblázatba foglalva, a lényeg, hogy a delta igencsak erodálta a hatásosságot.

A legtöbb adat a Pfizerrel kapcsolatban áll rendelkezésre, ezért ezt emeljük ki, de nyilván minden más készítmény esetén hasonló csökkenést feltételezhetünk, ráadásul az értékek régiónként is eltérést mutatnak. A jelenleg elérhető adatok és tapasztalatok alapján tehát általánosságban:

a tünetes megbetegedéseknél 88-ról körülbelül 50, míg a súlyos, végzetes kimenetelű vagy kórházi ápolást igénylő esetekben 99-ről 90 százalékra módosul a vakcina hatásossága.

A „tünetes megbetegedés” azt jelenti, amit hogy a fertőzött személy mutatja a COVID-19 enyhe panaszait, de az állapota gyorsan javul, nem igényel orvosi ellátást. Kissé kisarkítva, mint egy erősebb, de múló nátha.

Fertőzés és nyájimmunitás

A korábbi variációknál elmondhattuk, hogy a vakcinált emberek, ha akár tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal meg is fertőződtek, a vírus nem volt képes nagy mértékben felszaporodni a szervezetükben. Ezáltal sokkal kevésbé fertőztek meg másokat. A delta ebben is más. Amennyiben egy beoltott személy megfertőződik (lehet, hogy éppen tünetmentesen), hasonló mennyiségű vírust ürít a felső-légutakból, mint az, aki nincs beoltva. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azt, hogy a delta ellenében a vakcinák életet mentenek, tehermentesítik az egészségügyet, de nem akadályozzák meg a vírus terjedését, a hagyományos értelemben vett nyájimmunitás elérése így lehetetlen.

Mindebből pedig az következik, hogy most talán mindennél fontosabb a vakcinák felvétele, egyedül ez menthet meg az újabb tömeges tragédiáktól, az ország lezárásától. Közeleg az ősz, amikor elkezdünk zárt terekbe húzódni, hamarosan hűvösebb, párásabb napok köszöntenek ránk: optimális körülmények a vírusok számára.

Nagyon fontos a maszk

A lényeg tehát, hogy vakcinával továbbra is nagyon jók az esélyeink, de azért van rés a pajzson. Kemenesi Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusa Facebook-bejegyzésében kiemelte: a delta hullámban azokat kell leginkább megvédenünk, akik nem kaptak oltást, illetve oltottként is figyelni, hogy ne kapjuk el és ne adjuk tovább a vírust és mindezzel óvjuk az egészségügyi ellátórendszer stabilitását is.

Amint a járványügyi helyzet indokolja, a legfontosabb, amit tehetünk:

• beltéren maszkviselés, lehetőleg jó minőségű, jó szűrőképességű maszk, megfelelően viselve;
• a szellőztetés nagyon fontos zárt terekben: azok a „jó” és „biztonságos” terek, ahol a légáramlás/légcsere megoldott és folyamatos vagy nagyon gyakori;
• távolságtartás – a cseppfertőzés miatt.

A szakember külön figyelmeztet: azért, mert vakcináltak vagyunk még hordozhatjuk, sőt üríthetjük is a vírust, bár kétségtelenül továbbra is hatalmas előnnyel indulunk a súlyos megbetegedés és kórházba kerülés ellen.