Michael A. Little, a Binghamtoni Egyetem antropológusa és William D. MacDonald, a Binghamtoni Egyetem geológusa a The Conversationön mutatják be, hogy miként festhet majd a bolygó fél évezred múlva. A szakértők már a cikk elején kiemelik, hogy ilyen messzire nehéz előrelátni, két, a Földet alakító fő folyamatot ugyanakkor ismerünk. Az egyik az égitest természetes ciklusaiból, például forgásából, míg a másik a különböző létformák, így az emberek hatásaiból áll.
Bolygónk folyamatosan változik, pályája, dőlésszöge nem állandó. Ezek az átállások több tízezer év alatt történnek, és ezek felelősek az eljegesedésekért. Geológiai értelemben 500 év nem jelentős időtartam, ezért ebből a szempontból drámai átalakulásokra nem számíthatunk.
A Föld élő szervezetei ugyanakkor már nagyban hathatnak bolygónk képére. Azt nehéz meghatározni, hogy az élőlények pontosan miként fogják befolyásolni az égitestet, hiszen rendkívül komplex rendszerről van szó. Az emberek az élőhelyek és a fajok pusztításával, az invazív élőlények terjesztésével, illetve a globális felmelegedéssel egészen biztosan átalakítják a Földet.
Az éghajlat teljesen eltér majd a mostanitól, az extrém időjárási események gyakorisága és intenzitása pedig rendkívüli módon fog nőni. Az átalakult bolygón gyakorlatilag minden létforma veszélyben lesz.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="576" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A szakértők úgy vélik, az elmúlt 500 évből sokat tanulhatunk. A 16. század óta a bolygó élő része, a bioszféra sokat változott, az emberek száma például mintegy 500 millióról nagyjából 7,5 milliárdra emelkedett. Az emberi tevékenység miatt közel 800 növény- és állatfaj kipusztult, sok élőlény pedig veszélybe került. Ezzel párhuzamosan a globális átlaghőmérséklet és a tengerszint geológiai értelemben meglehetősen gyorsan emelkedett.
Bár nem minden átalakulásért okolható az ember, bizonyos esetekben rontottunk a helyzeten. Napjaink legnagyobb kihívását az jelenti, hogy lemondjunk eddig megszokott életmódunk egyes elemeiről, például a fosszilis energiahordozók használatáról. Technológiánk minden bizonnyal tovább fejlődik majd az elkövetkező 500 évben, de az eddigi tapasztalatok alapján a folyamat nem elég gyors ahhoz, hogy önmagában megoldást adhasson a problémákra.