Kemenesi Gábor virológus egy Nature-ben megjelent tanulmányt elemzett Facebook-oldalán: a kutatás során a víruson átesett és be is oltott személyeket vizsgálták, méghozzá mRNS-oltások tekintetében. „A tanulmány megvizsgálta az ún. memória B-sejtek működését, az általuk termelt antitestek kötőképességét és időbeli fejlődését olyan pácienseknél, akik átestek a betegségen. Összehasonlították továbbá a csupán betegségen átesettek, és az erre később oltást kérők közti immunitási mutatókat. Mindezt egy 12 hónapos idősávon, tehát végre hosszabb távú becsléseket is tehetünk” – írja a szakértő.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="639" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kutatásból kiderült, hogy
- a memória B sejtjeink folyamatosan „fejlesztik” a vírus elleni antitestek kötőképességét/hatékonyságát a fertőzést követő hónapok során. Ezt a vírus immunrendszer számára legérdekesebb része ellen teszik, a receptorkötő hely ellen. Így idővel a kevesebb is jobb elve mentén egyre hatékonyabb védelmi arzenál (neutralizáló antitestek) fejlődik a testünkben. A vírus más része ellen – a tanulmány a nukleokapszid fehérje elleni antitesteket nézte még – ezek mennyisége folyamatosan csökken, ám ezek szakirodalmi adatok alapján sem adnak jelentős védelmet.
- A betegségen átesettek 93 százalékánál 12 hónap után is fennáll a vírus megkötésének képessége, melyet a vakcinálás nagyságrendekkel (IgG mennyiség tekintetében harmincszorosára, neutralizációs képesség szempontjából pedig ötvenszeresére) meg is növel.
- A tanulmány által vizsgált immunsejtek (RBD-specifikus memória B sejtek) mennyisége a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg csökkent (1,35-szörös mértékben), míg az erre oltást kapók körében jelentősen nőtt (8,6-szoros mérték). Az oltás tehát a vírus elleni védekezésünk arzenálját az immunsejtek szintjén mennyiségileg is segíti.
- Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen, hosszútávon védettek lehetnek – ez azt jelentheti, hogy a vakcinák új variánsokhoz történő módosítását sem kell túl gyakran elvégezni. A tanulmányban ezt az Alfa, Béta, Gamma és Iota variánsokkal erősítették meg.
- várhatóan a betegségen nem átesettek, csupán oltásban részesültek megfelelő vakcinálási időzítése is nagyon ígéretes hatást fejt majd ki.
A kutató azt is megjegyezte, hogy a delta variáns ebben a kutatásban még nem szerepelt, de valószínűleg hasonló eredményekkel járt volna a kutatás ennél a mutánsnál is. Ezen kívül másfajta oltásokat, vagy csakis a betegségen átesetteket és csakis az oltottakat nem vizsgálta a tanulmány.