Újabb, a koronavírus elleni vakcina kapcsán felmerülő kérdésekre, aggodalmakra reagáló videóval jelentkezett Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus annak kapcsán, hogy ő maga is megkapta az oltást. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatója, aki munkatársaival a SARS-CoV2 hazai megjelenése óta az első vonalban küzd a járvány ellen, kiemeli: kutatóként hatalmas bizodalma van a jelenleg elérhető vakcinákban.
Ám a laikust könnyen elbizonytalaníthatják a különböző, ellenőrizetlen forrásból származó híresztelések, ezért a szakember két területen igyekszik a tudomány álláspontját közérthetően közvetíteni: a videóban a vakcinák mellékhatásairól és a különböző, sokszor riadalmat keltő új mutációkról beszél – előbbi témát idézzük röviden.
A kockázatokat kell összehasonlítani
Január 6-ai adat szerint világszerte már 15 millió embert oltottak be az új, harmadik generációs vakcinákkal, ami azt jelenti, hogy a jelenkori tudomány legjava bennük van: rendkívül hatékonyan, tisztán és jól működnek. „Biológus kutatóként ismerve a technológiát, tudva, hogy működik, semmiféle okom nincs rá, hogy ne bízzak benne.” – fogalmaz Kemenesi Gábor.
Ami a hosszú távú mellékhatásokat illeti, Kemenesi Gábor elmondja, hogy számos expedíción vett részt, mondhatni nincs olyan védőoltásoltás, amit ne kapott volna meg. Ezek közül az új koronavírus elleni vakcina a legjobb, a legtisztább, a legjobb technológiával készült oltás. Jelen esetben a SARS-CoV2-vel faló megfertőződés jóval nagyobb kockázatot jelent, mint az oltás esetleges hosszú távú mellékhatásai. Hozzáteszi:
Hazugság lenne azt mondani, hogy nem lehet hosszú távú mellékhatása, azonban ennek az esélye rendkívül, szinte nem is létezően kicsi.
Nem lehet belehalni
A kommunikációt, ami a korcsoportonként eltérő oltásokról szól, kissé szerencsétlennek nevezi. A hatékonyság és a biztonságosság ugyanazon a skálán mozog mindenkinél, nüansznyi százalékokat tudnánk mondani életkor szerint – az átlagembert ez nem érinti. „Azt az oltást kell felvenni, ami elérhető, és amit az illető orvosa javasol”.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="315" width="560" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Külön kitér a médiában megjelenő, sokszor szenzációhajhász hírek tudatos értelmezésére, miszerint például emberek halálának köze lehet az oltóanyaghoz. 15 millió ember oltásakor a populációban lévő természetes halálozás is kimutatható, ennek semmi köze a vakcinához.
Gyakran merül fel aggodalomként az is, hogy más vakcinákat 15 évig fejlesztenek, most pedig szűk egy év után már meg is kezdik az oltásokat. Csakhogy ez a 15 év nem azt jelenti, hogy ennyi ideig figyelik az alanyokat, hanem mert korábban a vakcina fejlesztés rengeteg fázisa 15 év alatt tudott összeérni dokumentációban, támogatásban, laborkísérletekben, mert nem volt nyomás rajtuk. A „sebesség” tehát nem megy a biztonság rovására.