Elsőként robotok fogják elfoglalni a Holdat

50 évvel ezelőtt írt történelmet az Apollo-11 legénysége a Holdra szállással. Ma már magáncégek által fejlesztett robotikus leszállóegységek veszik célba égi kísérőnket. A margitszigeti Holdudvarban július 21-n délután megrendezésre kerülő konferencián a megemlékezés és múltidézés mellett a hangsúly az egyre nagyobb teret nyerő holdi robotikus felderítőexpedíciókon lesz. Aktív, a jelent és a jövőt formáló piaci szereplők mutatják be az új technológiai és üzleti elképzeléseket:

mi várható a következő néhány évben, és milyen lehetőségekre számíthatunk a következő fél évszázadban a ciszlunáris gazdaságban.

Neil Armstrong – aki első emberként lépett a Hold felszínére 1969. július 21-én – mára már szállóigévé vált mondata ötven évvel ezelőtt hangzott el. Az Apolló éra történelmi Hold-küldetéseinek során hat sikeresen landolt expedíció keretében 12 ember járt égi kísérőnk felszínén. Gene Cernan, az Apollo-17 parancsnoka, 1972. december 14-én hajnalban tért vissza a holdkompba. Az “utolsó ember a Holdon” szavait idézve: “Életem három napján a Hold volt az otthonom.”

Ma, fél évszázaddal később egy gyorsan növekvő közösség dolgozik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a Holdra szállást (Lunar Orbiter, Ranger, Surveyor programok).

A fél évszázados évfordulót a Puli Space csapata partnereivel, a Magyar Bolygóközi Társasággal és Moon Village Associationnel (Holdfalu Egyesület) közösen egy nem szokványos rendezvénnyel ünnepli július 21-én a margitszigeti Holdudvarban.

A megemlékezés mellett a hangsúly az egyre nagyobb teret nyerő holdi robotikus felderítőexpedíciók lesznek, azon belül is a magánszféra részvétele, lehetőségei és potenciálja. A múltidézés után a résztvevőknek bemutatjuk az új technológiai és üzleti elképzeléseket: mi várható a következő néhány évben, és milyen lehetőségekre számíthatunk a következő fél évszázadban a ciszlunáris gazdaságban. Az űrügynökségek tervei mellett a feltörekvő magánkezdeményesekről és PPP (Public-Private Partneship) projektekről lesz szó.

Aktív, a jelent és a jövőt formáló piaci szereplők beszélnek tapasztalataikról és elképzeléseikről, és szó esik a projektek inspiráló, ismeretterjesztő szerepéről is.

• Back to the Moon – Vissza a Holdra
• Budapest, Holdudvar (Margitsziget), 2019. július 21., 13:30 – 20:00
• A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az esemény angol nyelvű.

A részleteket a backtothemoon.pulispace.com oldalon találja, regisztrálni itt lehet.

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője és az esemény főszervezője elmondta: a jövő a világűrben is íródik. A világ űrtevékenysége jelenleg mintegy 350 milliárd dolláros éves piacot fog át, amely 6-8%-os éves növekedési rátákat hozott az elmúlt évtizedben, és további stabil növekedés várható.  Magyarország, bár kis ország, már eddig is jelentős eredményeket ért el az űrkutatás területén. „Ezen az óriási piacon a magyar szaktudás és tapasztalat speciális területeken tud magának helyet követelni. Ezek értékelése és kiválasztása a nemzeti űrstratégia megalkotása során jelenleg is folyamatban van. Biztos vagyok benne, hogy a magyar űripar és űrkutatás jelentősen meg fog erősödni a következő években.”

Pacher kiemelte: „a fentiek a Föld körüli pályán működtetett eszközök gazdaságára vonatkoznak (orbital economy): emellett azonban születőben van egy mélyűri bolygóközi ökoszisztéma, ezen belül az űrbéli erőforrások felderítése és használata (űrbányászat).

Ennek első konkrét megjelenése várhatóan a ciszlunáris gazdaság lesz, amelynek az alapja a Holdon található nyersanyagok felderítése és felhasználása.

Ezzel megalapozható lesz az emberiség fenntartható jelenléte a világűrben: először a Holdon, aztán a Naprendszerben is. A Puli csapata hisz abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában. Széchenyi szavaival élve: egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”