Tavaly novemberben elsöprő, több mint 80 százalékos többséggel szavazták le az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói az Einstein teleszkóp létrehozását – írja a Quibit. Korábban a szakértők is támogatták a Mátrába, a gyöngyösoroszi ércbányába tervezett távcső megépítését, amely az olaszországi VIRGO után Európa második gravitációshullám-detektora lehetett volna, és jóval precízebben érzékelhette volna a gravitációs hullámok jeleit.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Qubit értesülései szerint Lovász László, az MTA elnökének kérésére tartottak bizottsági ülést az Einstein teleszkóp ügyében, miután a Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László felkérte, hogy foglaljon állást a közel tíz éve tervezgetett projektről.
Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója a Qubitnek azt mondta, a távcső ellen szavazó kutatók attól tartottak, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges szellemi és anyagi háttér. Úgy tűnik, hogy a döntésben az ITM és az MTA közti finanszírozási vita nagy szerepet játszott, az építkezés ugyanis újabb ürügy lehetett volna a forráselvonásra.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="649" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kockázat ellenére egyes szakértők továbbra is támogatták a nagyjából 1 milliárd eurós projektet, többek közt azért, mert a beruházás nemcsak a hazai fizikai közösség, hanem az ipar, a turisztika és a pénzügyi szolgáltatások számára is kedvező lehetett volna.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Lévai szerint az Einstein teleszkóp mindenképp meg fog épülni, a kérdés csak az, hogy Magyarországon vagy egy másik európai országban. Bár az MTA döntött a kérdésben, a kormány egyelőre nem foglalt állást.
A gravitációs hullámok kutatása napjainkban a fizika egyik legsikeresebb területe. Az első hullámokat 2015-ben érzékelték, az áttörést elérő projekt vezetői a felfedezésért 2017-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.
Kiemelt fotó: iStock