Egy-egy bányatónyi eső szakad a héten a nyakunkba

Elhangzott a meteorológusok adu ásznak is tekinthető mondata, miszerint a héten többfelé alakulhat ki zápor, zivatar. Magyarul vagy esni fog az eső, vagy süt a nap. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, elmagyarázzuk miért.
Kapcsolódó cikkek

Hétfőn még élvezhetjük a zavartalan napsütést, kedden azonban változékonyra fordul időjárásunk. Ez azt jelenti, hogy a hónap átlagánál változatlanul néhány fokkal melegebb időt záporok, zivatarok szakítják meg, egyszerre jelentős mennyiségű csapadék hullhat a nyakunkba, erős széllökésekre, néhol jégesőre is számíthatunk.

Bárhol kialakulhat zápor-zivatar

Viharok valójában bárhol és bármikor kialakulhatnak, a meteorológia ilyenkor úgy fogalmaz, országszerte több helyen valószínű zápor és zivatar.

A laikus pedig legyint, hogy ezt aztán bárki teljes biztonsággal megmondhatja: vagy lesz eső, vagy nem.

De a helyzet ennél nyilvánvalóan sokkal bonyolultabb.

A ciklonok kiterjedése, frontok mozgása kiszámítható, ezért a belőlük származó csapadék mennyiségét, területi eloszlását is előre lehet jelezni. A záporokat, zivatarokat viszont lokális jelenségek alakítják, ezért ebben az esetben legfeljebb annyit mondhatunk, hogy egyes területeken kisebb vagy nagyobb az úgynevezett zivatarhajlam

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.

Helyi tényezők

A felhőképződés alapja logikusan a levegő nedvességtartalma. Ha ez megvan, már csak megfelelő energia szükséges záporok, zivatarok kialakulásához, amit a hőmérséklet-különbség biztosíthat. Síkvidéken ez két módon jöhet létre:

Utóbbihoz elég néhány fok, előbbit pedig jelentősen befolyásolja a felszín: a homokkal borított talajt a napsugarak sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben forrósítanak fel, mint mondjuk egy erdős területet.

Hegyvidéken más a helyzet, ha megvan a megfelelő nedvesség, ott akkor is kialakulhatnak zivatarok, ha a légkör állapota egyébként teljesen semleges: maga a hegy, mint fizikai akadály idézheti elő a feláramlást.

Ezért nem tudhatjuk előre, pontosan hol alakul ki zivatar, csupán a már említett zivatarhajlam növekedését vagy csökkenését lehet jelezni

– magyarázza a szakember.

Egy-egy bányató vagy a Balaton

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy viszonylag kis területek érintettségéről beszélünk. Egy átlagos, magányos zivatar kiterjedése néhány tíz négyzetkilométer, de mozog, így nagyjából egy 8-10 kilométer széles, 40-50 kilométer hosszú sávot szór meg esővel.

Nagyjából 8-10 milliméternyi csapadékról van szó, egy zivatar 30-45 perces élete során körülbelül egy bányatónyi vízzel tud szolgálni. Adott pontra percek alatt lezúdulva akár az özönvíz hangulatát is keltheti, ám elhanyagolható azokhoz a ciklonokhoz képest, amelyekből országos átlagban kijönne a Balaton vízmennyisége.

A folytatás

Végezetül lássuk a „több helyen alakul ki zápor, zivatar” formulát élesben alkalmazva a Kiderül. hu előrejelzése alapján.

Hétfőn

Kedden

Szerdán

Csütörtökön

Pénteken

Szombaton

Vasárnap

(Kiemelt kép: MTI/Varga György)