Április elseje bolondok napja, mondhatni már hagyományosan. Felfordul ilyenkor a világ rendje, diák vizsgáztatja a tanárt, bolondját járatja aki csak tudja gyerekkel, felnőttel, a sajtóban álhírek jelennek meg.
Miért pont e nap eredete lenne bolondnál bolondabb magyarázatok híján? A kérdésnek komoly irodalma van, nézzünk néhányat a Múlt-kor.hu gyűjtéséből:
- A változékony, szeszélyes áprilisi időjárás ihlette egymás rászedését is.
- Franciaországban sokáig április elsején kezdődött az újév, amikor az emberek kisebb ajándékokkal lepték meg egymást. Aztán a dátum január 1-jére változott, de maradt az ajándékozás: hamis évkezdetre hamiskodás, tréfás ajándékok dukáltak.
- Az augsburgi birodalmi gyűlés 1540. április elsejére tűzte ki az egységes pénzverés bevezetését, amire spekulánsok a Német-Római Birodalom teljes területén élénk tevékenységbe kezdtek. Csakhogy az egységesítést az utolsó pillanatban lefújták.
- Az ókori Saturnaliákon egy napra úr és szolga szerepet cserélt, ennek továbbélése lehet.
Galambtej és szárított hó
Az igazság viszont az, hogy fogalmunk sincs, honnan származik a néphagyomány. A legvalószínűbb magyarázat egy kelta tavaszköszöntő ünnepet sejt a háttérben, Angliából, Franciaországból, Németországból vannak adataink április 1-jről, mint az ugratás napjáról.
Azt sem tudjuk, hogyan és mikor szivárgott be Magyarországra, kimutathatók-e itthoni gyökerei. Annyi biztos, népszokásokról, hagyományosnak tekinthető, régi magyar bolondok napi népi tréfákról nincs tudomásunk, és célzott gyűjtést sem végzett senki a témában. Valószínűleg német közvetítéssel honosodott meg, erre utal legalábbis, hogy
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1090" width="1635" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Tény viszont, hogy nagyapáink, dédapáink korában már élt a szokás. Nem össznépi szinten ment a szivatás, mint ma a média közreműködésével, hanem személyesen, a fő célpont pedig nyilvánvalóan a gyerekek voltak.
Kis kitérő, de utóbbi tényleg létezik. Begytejnek nevezik a galambalakúak begyében termelődő anyagot, részben megpuhult takarmányszemekből, részben pedig a költés alatt a begy zsírosan elfajult hámsejtjeiből áll. Kiváló táplálék a fiókáknak ínséges időkben is, ezért költhetnek a galambok egész évben évszaktól függetlenül.
Spagettifa és vasasok
Visszatérve április elsejére, a tömegek „bolondítása” a média térhódításával kezdődött, nyugaton már a XVIII. századi első újságokkal megjelentek az április elsejei tréfás, átverős hírek. Néhány emlékezetes eset:
- Több országban és többször sikerrel elsütötték, miszerint az időszámítás óra és perc, hónap és év helyett tízes alapú lesz.
- Amerikában 1878-ban sokan elhitték, hogy Edison a fonográf után olyan készülékkel áll elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja.
- A XX. század elején egy francia lap azzal állt elő, lebontják az Eiffel-tornyot, mire ócskavas-kereskedők tömege jelentkezett.
- A BBC 1957. április 1-jén a spagettifák bő terméséről adott hírt, többen keresték a szerkesztőséget, hol szerezhetnék be a tésztát termő növényt.
Félreértések
A tréfa fordítva is elsülhet, ahogy az 1946. április elsején meg is történt, amikor egy földrengés után szökőár csapott le Alaszka és Hawaii partjaira. Összesen 150 ember vesztette életét, voltak akik azért haltak meg, mert áprilisi tréfának vélték a figyelmeztetést.
Nem volt ilyen tragikus, de hasonló helyzetnek köszönhető a Franciaországban bebörtönzött lotharingiai herceg sikeres szökése. Épp április 1-jén próbálta álruhában elhagyni börtönét, ám egy szolgáló felismerte, riasztotta is az őröket. Azok viszont megnyugtatták a lányt: ők is tudják, ma bolondok napja van. Így a herceg visszanyerte szabadságát.
Kiemelt kép: Thinkstock