Egy francia matematikus, Urbain Le Verrier az 1840-es években számításokkal igazolt egy korábbi feltételezést: az 1781-ben felfedezett Uránusz keringési pályáján észlelt szabálytalanságokat egy másik bolygó okozza, Naprendszerünk nyolcadik bolygóját, a Neptunuszt viszont hivatalosan a német Johann Galle fedezte fel 1846-ban.
Ma is ez a Naptól legtávolabb keringő bolygó, de volt csaknem 80 év, amikor más birtokolta e címet.
Az új égitest ugyanis nem magyarázta maradéktalanul az Uránusznál érzékelt anomáliákat, ezért a századfordulón valóságos hajsza indult a kilencedik planéta után. Percival Lowell, a híres Lowell Obszervatórium alapítója
A nagy felfedezés
Lowell 1916-ban bekövetkezett haláláig kereste az égitestet sikertelenül, pedig ha tudta volna: a későbbi Plútót vélhetően már az 1909-es esztendőben sikerült megörökíteni, ám a felvétel minősége és megfelelő adatok híján átsiklottak felette – írja a Rubicon.hu.
Az áttörést egy ifjú csillagásznak köszönhetően sikerült elérni: az akkor mindössze 23 esztendős Clyde W. Tombaugh 1929-ben kezdett az arizonai Lowell Obszervatóriumban dolgozni, egyetlen feladata a titokzatos X-bolygó felkutatása volt.
Éjt nappallá téve egy évig dolgozott, mire végre 1930. február 18-án sikerült bizonyítania, hogy a fotókon látható egyik homályos folt bolygószerű mozgást végez, vagyis az X-bolygó létezik. A felfedezés világszenzációként robbant, így nem csoda, hogy a planéta nevének kiválasztását is komoly érdeklődés kísérte.
Az alvilág ura
Csillagászok a szokásokhoz híven valamely római isten, illetve a Lowell család valamely tagjának nevét javasolták, de gyakorlatilag mindenki ötletelt. Végül egy 11 éves kislány, Venetia Burney mindenki tetszését elnyerte: Plútó. A görög mitológiában ő az alvilág ura, a kilencedig bolygóra pedig feltételezhetően zord klímája miatt illett a név.
Kormos jég, négy kilométer magas, jégből álló hegyek és számtalan rejtély:
Rögtön hatalmas sztár lett: róla kapta nevét Walt Disney jól ismert kutya alakja, Glenn T. Seaborg a bolygó előtt tisztelegve nevezte 1941-ben plutóniumra az akkoriban felfedezett legújabb elemet. A Plútó diadala viszont nem tartott sokáig – már ha esetében illendő módon nem emberi, hanem csillagászati léptékben gondolkodunk.
Nem őt akarták bántani
A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-os prágai konferenciáján az égitestet törpebolygóvá fokozták le, amit komoly közfelháborodás követett. Az Egyesült Államokban például a plutoedet választották 2007-ben az év szavának, ami a Plútó sorsa ihletett, leértékelt, lecsökkentett jelentéssel bír.
Pedig a tudósok nem az égitestre haragudtak, csupán átírtak egy definíciót, amely szerint attól fogva csak azon égitesteket tekinthetjük önálló bolygóknak, melyek képesek „tisztára söpörni” pályájukat, vagyis a közeli planéták útját az ő gravitációs mezőjük befolyásolja. A lefokozással a név is változott: 134340 Pluto.
(Kiemelt kép: RON MILLER / LEEMAGE)