Foltokban tűnhetnek el a városi rigók

Ahol tavaly lépni sem lehetett tőlük, most akár egyet sem látni. Nem a szarkák tehetnek róla, ez a természet rendje: a rigók jönnek-mennek, az országos állománnyal nincs baj, az esetleges hiány lokális.
Kapcsolódó cikkek

A fekete rigó városainkban is tömegesen élő, kedvelt és közismert madár, már csak hangja, habitusa és szépsége miatt is nehéz nem felfigyelni rá. Aki pedig jobban megfigyeli környezetét azt is észreveheti, hogy számuk egy-egy területen igencsak ingadozó. Pár évig annyian vannak, télen-nyáron lépni alig lehet tőlük, majd egy időre mintha felszívódtak volna.

A „nagy öreg” botcsinálta szakértők azonnal készek a válasszal is: a szarkák megeszik a fiókáikat, ezért ahol a szarkák feltűnnek, onnan a rigó kipusztul. Szarkák márpedig mindenhol vannak és egyre többen, a laikus elfogadja a magyarázatot, legfeljebb kicsit dörmög magában a szarkákról és szokásaikról.

Eltűnnek, majd visszatérnek

De közel sem erről van szó:

A szarkák nem irtják ki a rigókat sem. Általános tendenciáról sem beszélhetünk, a »rigómentes időszak« teljesen természetes, időről-időre bekövetkező és lokális jelenség, a természet lüktetése, az élőlények kihívásokra adott gyors válaszai állnak a háttérben

– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Több tényező hat együttesen és külön-külön is:

Összességében tehát ezek indokolják, hogy egyes környékeken néhány évig rengeteg fekete rigót látni, majd akár évekre eltűnnek – máshol pedig pont fordítva, így az egyedszám országosan csak alig változik.

A városi ellenség inkább a macska, mint a szarka

A laikusok által félreismert szarkák védelmében el kell még mondani, hogy nem okoznak végletes állománycsökkenést az énekesmadaraknál.

A túlszaporodott macskák sokkal nagyobb pusztításra képesek, mivel a fiókák mellett a felnőtt madarakat is könnyel elkapják éjjel és nappal egyaránt. Csak éppen a szarka alkalmasabb a bűnbak szerepére, mint a szőrös, »kedves« cicus

– fogalmaz Orbán Zoltán.

Mint említettük, a városi rigók helyenként oly mértékben túlszaporodtak, hogy a ragadozók képtelenek őket „kipusztítani”. Ha mindent beleadnak, nem tízszeres, hanem mondjuk négyszeres túlszaporodásról beszélünk, és azt is csak helyileg és ideiglenesen.

Végezetül néhány érdekesség a rigók szokásairól. Vegyesevő madarak, magot, gyümölcsöt, gerincteleneket, rovarokat, apró gyíkokat is elfogyasztanak, sőt, a bokrok között keresgélve alkalom adtán ők is megehetik a fészekből a náluk kisebb fajok tojásait, fiókáit. Télen a városi dísznövények bogyói is szívesen fogyasztják, és hihetetlen akkurátusan forgatnak fel mindent táplálékért. Akár a kapirgáló tyúk:

Télen az avar rengeteg csemegét rejt. Rovarok, férgek, csigák keresnek benne menedéket, mert egyrészt kiváló búvóhely, másrészt a rothadás miatt némi meleget nyújt. A fekete rigók az avarkutatás specialistái, ha valami rejtőzködik a levelek közt, ők megtalálják. Ezért téli segítésük egyik jó módja a madárbarát levélgereblyézés.

(Kiemelt kép: MME/OrbánZoltán)