Aranysakál támadt kempingezőkre a Balatonnál?

Éjjel a Balaton partján fekve, az augusztusi hullócsillagokat számolva az ember a legkevésbé sem számít arra, hogy megharapják. Főleg nem egy aranysakál, és főleg nem egy népes kempingben. Pedig egy hölgy – nevezzük őt Csillának – épp ezzel a történettel kereste meg szerkesztőségünket.

„Sakáltámadás” a Balaton partján

Csilláék július közepétől augusztus végéig voltak egy part menti kemping vendégei. Estefelé, mikor a zsivaj elcsendesedett, maguk kétszer láttak sakált ólálkodni a sátrak, lakókocsik és üdülőházak között, de másokkal beszélgetve kiderült, az állatok mindennapos vendégei a kempingnek.

Az állatok, mert legkevesebb ketten vannak, nem véletlenül keresik az ember társaságát: a nyaralók rendszeresen etetik őket.

Egy este aztán kisebb társaság kifeküdt a parti fűbe hullócsillagot nézni, egyszer csak egyikük felkiáltott: mintha megharapta volna valami. Mindenki felpattant, zseblámpák, telefonok fényében még látták az iszkoló sakált. A nő lábszárán vérző seb tanúsította, hogy valóban „támadás” történt. Irány a siófoki ügyelet, oltások és sebkötözés.

Furcsán hangzik, hogy egy nyugodtan fekvő emberbe beleharapjon egy sakál, de Csilla személyesen beszélt a sérülttel, tényleg ez történt. A recepción érdeklődő Csilláéknak elmondták, a személyzet is tud a sakálokról – így mondták, sakálok –, a vendégek szoktatták őket oda etetéssel, az egyiket el is nevezték Szmörének.

Aranysakál:

Tudnak róla, be kellene fogni

Megkerestük az érintett kempinget, hogy tudnak-e az esetről.

A vendégek elmondása alapján hallottunk harapásos esetről, melyhez mindig hozzákerült egy újabb kis történet. Alátámasztani azonban senki sem tudta még, annak ellenére, hogy a harapásról állítólag felvétel is készült. Illetve az érintett vendég nem tett személyesen panaszt, a történetet a szomszédok mesélték

– írta a létesítmény igazgatója a 24.hu megkeresésére reagálva.

A kemping a település szélén, jóformán a „semmi közepén” fekszik, így előfordulhat, hogy betéved egy-egy állat, jellemzően róka. Holt szezonban, főleg az élelemhiányos téli időszakban találkoztak már velük a területen, de korábban soha nem fordult elő, hogy nyitvatartási időben is bemerészkedjenek.

A kemping vezetése és munkatársai egyébként csak a vendégek elmondásából értesültek a látogatóról, még a bent lakó munkatársak sem látták soha. Ettől függetlenül felvették a kapcsolatot a település jegyzőjével, aki értesítette a problémáról a helyi vadásztársaságot.

Utóbbi véleményére alapozva az igazgató is azt írta, a szóban forgó állat nem aranysakál, hanem feltehetően róka.

Mit lehet tenni? Egyelőre semmit:

Az illetékes vadásztársaságtól kértünk segítséget, akik annyit mondtak, hogy mivel nagyon sok vendég tartózkodik a kemping területén, csak csapdával lehetne befogni az állatot, de ennek is vannak különféle veszélyei. Így csak a szezon végén, illetve a kemping zárását követően tudnak valamit is kezdeni a rókával

– áll a kemping vezetőjének válaszában.

Látatlanban sem lehet sakál

A 24.hu által megkérdezett vadászati szakember szerint is kizárt, hogy aranysakál felbukkanjon emberek közelében, pláne rendszeres látogatója legyen egy kempingnek. Messziről elkerül minket, ellentétben a rókával. A ravaszdi kifejezetten haszonélvezője az emberi környezetnek, mára a városokra is kiterjesztette életterét.

Ráadásul az avatatlan szem könnyen összetéveszti a két fajt, így a szakember konklúziója: rókák lehetnek azok a kempingbe szoktatott sakálok.

Akár ez, akár az, kizárólag az ember hibája, ha valakit megharap. Tisztelni kell a vadat, nem szabad etetni, a közelébe menni, bármilyen „aranyosnak” tűnik, akkor is csak vadállat.

Vörös róka:

A cuki róka és az ember

Ha magunkhoz édesgetjük, ne csodálkozzunk, ha nem úgy viselkedik ahogy egy kutyától várnánk, és akkor se reklamáljunk, amikor a házhoz csábított róka egy éjjel elviszi a kedvenc kiscicát – mondja a szakértő.

Mi pedig emeljük ki egész történetünk tanulságát, pontosabban az események előre kiszámítható menetét minden ilyen helyzetben:

1. A cuki róka/sakál biztos éhes, kidobom neki a kajamaradékot.
2. A cuki róka/sakál egyre szelídebb, még közelebb csalogatom, kell a szelfi vele a Facebookra is.
3. A cuki róka/sakál egyszer meg fog harapni, mert ő egy vadállat és a legkevésbé sem cuki.
4. Engem összevarrnak és teleszurkálnak injekciókkal, a cuki rókát/sakált pedig kilövik, mert innentől kezdve veszélyes állat.

Kinek éri ez meg?

Ha megharap, nagy a baj

Legyen szó sakálról vagy rókáról, a faj kérdése nem számít, ha megharapja az embert. Bármilyen enyhe a sérülés, lakár csak egy karcolásról, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Sőt, életbevágóan fontos, mert veszett lehet.

Kétségkívül párját ritkító eset, ám az orvosi protokoll ez esetben is ugyanaz, mint az „átlagos” kutya vagy macskaharapás esetén

– mondja a 24.hu-nak Dr. Békássy Szabolcs háziorvos. A háziorvos ellátja a sebet, amennyiben szükséges beadja a tetanusz emlékeztető oltást, és azonnal jelzi az esetet az ÁNTSZ területi szervének. Legközelebb akkor találkozik a beteggel, amikor az esetleges veszettség elleni oltássorozat tagjait adja be neki.

Hozzáteszi: komoly oltásról van szó, lázat, bőrpírt, izomfájdalmat, levertséget okozhat, ezért csak akkor alkalmazzák, ha a sérülést okozó állatot nem lehet felkutatni, beazonosítani, illetve vizsgálata során kiderül, hogy valóban veszett-e.

Pár szó az aranysakálról

Az aranysakál vizes élőhelyeken, nádasokban, lápokban érzi magát a legjobban, a folyószabályozások előtt tömegesen élt hazánkban, majd nyom nélkül eltűnt, a rendszerváltásig Magyarországról kihalt fajként tartották nyilván.

Aztán a ’90 évektől fokozatosan kezdett bevándorolni – talán a délszláv háború elől menekülve –, ma pedig már ismét birtokba vette régi élőhelyét.

Életmódja miatt a természetvédelem hasznosnak tartja, örömmel fogadja újbóli elterjedését, a vadászok és a gazdák szemében viszont káros – itt írtunk erről bővebben. Jó kiállású, szép kutyaféle ragadozó: marmagassága 40-50, testhossza 65-105 centi, súlya 7-15 kilogramm. Falkában vadászik igen eredményesen, de nagy ívben elkerüli az embert.

(Kiemelt kép: Biosphoto / Claude Balcaen Claude)