Éjjel a Balaton partján fekve, az augusztusi hullócsillagokat számolva az ember a legkevésbé sem számít arra, hogy megharapják. Főleg nem egy aranysakál, és főleg nem egy népes kempingben. Pedig egy hölgy – nevezzük őt Csillának – épp ezzel a történettel kereste meg szerkesztőségünket.
„Sakáltámadás” a Balaton partján
Csilláék július közepétől augusztus végéig voltak egy part menti kemping vendégei. Estefelé, mikor a zsivaj elcsendesedett, maguk kétszer láttak sakált ólálkodni a sátrak, lakókocsik és üdülőházak között, de másokkal beszélgetve kiderült, az állatok mindennapos vendégei a kempingnek.
Egy este aztán kisebb társaság kifeküdt a parti fűbe hullócsillagot nézni, egyszer csak egyikük felkiáltott: mintha megharapta volna valami. Mindenki felpattant, zseblámpák, telefonok fényében még látták az iszkoló sakált. A nő lábszárán vérző seb tanúsította, hogy valóban „támadás” történt. Irány a siófoki ügyelet, oltások és sebkötözés.
Furcsán hangzik, hogy egy nyugodtan fekvő emberbe beleharapjon egy sakál, de Csilla személyesen beszélt a sérülttel, tényleg ez történt. A recepción érdeklődő Csilláéknak elmondták, a személyzet is tud a sakálokról – így mondták, sakálok –, a vendégek szoktatták őket oda etetéssel, az egyiket el is nevezték Szmörének.
Aranysakál:
Tudnak róla, be kellene fogni
Megkerestük az érintett kempinget, hogy tudnak-e az esetről.
A vendégek elmondása alapján hallottunk harapásos esetről, melyhez mindig hozzákerült egy újabb kis történet. Alátámasztani azonban senki sem tudta még, annak ellenére, hogy a harapásról állítólag felvétel is készült. Illetve az érintett vendég nem tett személyesen panaszt, a történetet a szomszédok mesélték
– írta a létesítmény igazgatója a 24.hu megkeresésére reagálva.
A kemping a település szélén, jóformán a „semmi közepén” fekszik, így előfordulhat, hogy betéved egy-egy állat, jellemzően róka. Holt szezonban, főleg az élelemhiányos téli időszakban találkoztak már velük a területen, de korábban soha nem fordult elő, hogy nyitvatartási időben is bemerészkedjenek.
A kemping vezetése és munkatársai egyébként csak a vendégek elmondásából értesültek a látogatóról, még a bent lakó munkatársak sem látták soha. Ettől függetlenül felvették a kapcsolatot a település jegyzőjével, aki értesítette a problémáról a helyi vadásztársaságot.
Mit lehet tenni? Egyelőre semmit:
Az illetékes vadásztársaságtól kértünk segítséget, akik annyit mondtak, hogy mivel nagyon sok vendég tartózkodik a kemping területén, csak csapdával lehetne befogni az állatot, de ennek is vannak különféle veszélyei. Így csak a szezon végén, illetve a kemping zárását követően tudnak valamit is kezdeni a rókával
– áll a kemping vezetőjének válaszában.
Látatlanban sem lehet sakál
A 24.hu által megkérdezett vadászati szakember szerint is kizárt, hogy aranysakál felbukkanjon emberek közelében, pláne rendszeres látogatója legyen egy kempingnek. Messziről elkerül minket, ellentétben a rókával. A ravaszdi kifejezetten haszonélvezője az emberi környezetnek, mára a városokra is kiterjesztette életterét.
Akár ez, akár az, kizárólag az ember hibája, ha valakit megharap. Tisztelni kell a vadat, nem szabad etetni, a közelébe menni, bármilyen „aranyosnak” tűnik, akkor is csak vadállat.
Vörös róka:
A cuki róka és az ember
Ha magunkhoz édesgetjük, ne csodálkozzunk, ha nem úgy viselkedik ahogy egy kutyától várnánk, és akkor se reklamáljunk, amikor a házhoz csábított róka egy éjjel elviszi a kedvenc kiscicát – mondja a szakértő.
Mi pedig emeljük ki egész történetünk tanulságát, pontosabban az események előre kiszámítható menetét minden ilyen helyzetben:
- A cuki róka/sakál biztos éhes, kidobom neki a kajamaradékot.
- A cuki róka/sakál egyre szelídebb, még közelebb csalogatom, kell a szelfi vele a Facebookra is.
- A cuki róka/sakál egyszer meg fog harapni, mert ő egy vadállat és a legkevésbé sem cuki.
- Engem összevarrnak és teleszurkálnak injekciókkal, a cuki rókát/sakált pedig kilövik, mert innentől kezdve veszélyes állat.
Kinek éri ez meg?
Ha megharap, nagy a baj
Legyen szó sakálról vagy rókáról, a faj kérdése nem számít, ha megharapja az embert. Bármilyen enyhe a sérülés, lakár csak egy karcolásról, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Sőt, életbevágóan fontos, mert veszett lehet.
– mondja a 24.hu-nak Dr. Békássy Szabolcs háziorvos. A háziorvos ellátja a sebet, amennyiben szükséges beadja a tetanusz emlékeztető oltást, és azonnal jelzi az esetet az ÁNTSZ területi szervének. Legközelebb akkor találkozik a beteggel, amikor az esetleges veszettség elleni oltássorozat tagjait adja be neki.
Hozzáteszi: komoly oltásról van szó, lázat, bőrpírt, izomfájdalmat, levertséget okozhat, ezért csak akkor alkalmazzák, ha a sérülést okozó állatot nem lehet felkutatni, beazonosítani, illetve vizsgálata során kiderül, hogy valóban veszett-e.
Pár szó az aranysakálról
Az aranysakál vizes élőhelyeken, nádasokban, lápokban érzi magát a legjobban, a folyószabályozások előtt tömegesen élt hazánkban, majd nyom nélkül eltűnt, a rendszerváltásig Magyarországról kihalt fajként tartották nyilván.
Életmódja miatt a természetvédelem hasznosnak tartja, örömmel fogadja újbóli elterjedését, a vadászok és a gazdák szemében viszont káros – itt írtunk erről bővebben. Jó kiállású, szép kutyaféle ragadozó: marmagassága 40-50, testhossza 65-105 centi, súlya 7-15 kilogramm. Falkában vadászik igen eredményesen, de nagy ívben elkerüli az embert.
(Kiemelt kép: Biosphoto / Claude Balcaen Claude)
