Csütörtökön valószínűleg sokan meglepődtek, amikor megtudták: nem elég, hogy okoskerítés épül a határon, ráadásul arab, urdu és fárszi nyelven is beszél majd (mint megtudtuk, megállás nélkül). A kerítés 26 milliárd forintból épül, hiába látható, hogy menekült nincs a határon.
Mint az Eurostat elkeserítő statisztikájából kiderül, a magyarok már koránt sem állnak olyan jól az idegennyelv-ismerettel, mint a szuperkerítés. A 25-64 éves európai lakosság körében végzett felmérésben azt kérdezték, mennyien állítják azt, hogy legalább egy idegen nyelven beszélnek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="981" width="808" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A 25-64 éves magyar lakosság mindössze 37 százaléka beszél elmondása szerint a magyaron kívül legalább egy másik nyelven. Összehasonlításképp: az EU-s átlag 66 százalék, a szomszédos országok közül
- Románia 74,
- Ausztria 78,
- Szlovákia 85 százalékon áll.
Az első helyen Luxemburg végzett 99 százalékkal, az utolsó előtti hely Bulgáriáé 39 százalékkal.
A ránk nézve gyászos eredményhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy míg például történelmi okokból sok cseh beszél szlovákul, vagy sok horvát szerbül, addig a 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország lakosságának 97,3 százaléka magyar nemzetiségű (és mint Orbán Viktortól tudjuk, az etnikai homogenitást meg is kell őrizni).
Ez azonban nem változat azon a hátrányunkon, amit a szegényes nyelvtudás jelent, és nemcsak amiatt, mert egynyelvűként egy csomó tudástól és lehetőségtől el vagyunk szigetelve, hanem mert például – egy kutatás csütörtökön megjelent eredménye szerint –
Ennek tudományos magyarázata van, hiszen ha valaki az anyanyelvén kívül beszél egy másik nyelven is, az rendkívül pozitívan hat az agyműködésére is.
Egy Amerikában és Dél-Koreában végzett kutatás megmutatta, hogy mivel egy második nyelv ismerete javítja a kognitív és az érzelmi képességeket, így még olyan dolgokra is kihatással van, mint a vállalati előnyök és kockázatok felismerése.
Biztosan sokakkal előfordult már – feltéve, hogy két különböző nyelven is beszél -, hogy néha a másik nyelven jut eszébe a mondanivalója, mint ahogy éppen el akarja mondani. Ezt az okozza, hogy
Az idegtudósok azt is felfedezték, hogy a két nyelven beszélők agyának még felépítése is különbözik a csupán egy nyelven tudókétól. Az agy nyelvek ismeretéért, a fogalmak kialakításáért és az absztrakt gondolkodásért felelős része sűrűbben tartalmaz agysejteket a két nyelven beszélők esetében, és annál sűrűbbé válik, minél magasabb szinten beszéli az illető az adott nyelvet. Sőt,
Egyre több a bizonyíték arra is, hogy rengeteg kognitív előnnyel jár a kétnyelvűség. Ilyen például a jobb koncentrációs képesség, a magasabb intelligencia és a fejlettebb verbális képességek. Az agy felépítésének változása pedig azt eredményezi, hogy nő az agy információfeldolgozási kapacitása.
Nem véletlen, hogy az Economist friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett 572 multinacionális cég vezetőinek kétharmada szerint a munkahely multikulturális jellege elősegíti a vállalatuk fejlődését. Ráadásul a különböző nyelvi háttérrel rendelkező emberek máshogy gondolkoznak, viselkednek és kommunikálnak, így ha sok két nyelven beszélő ember együtt dolgozik, sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, hiszen
Például ha valaki meghall egy szót, ami az ő anyanyelvén három különböző szóval is kifejezhető, akkor ezek jelentése automatikusan egy probléma megoldásának újabb lehetőségeit tárja fel előtte.
És ha már egy munkahelyen ennyi pozitívum származhat a sokszínűségből, akkor gondoljunk csak bele, mekkora hatással lehet ez egy egész ország helyzetére.