A hetvenes években így képzelték el a jövő űrvárosait

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal mérnökei által épp negyven éve, 1975-ben, valamint a következő évben tartott nyári egyetemeken megtervezték az ideális űrállomást, amely önfenntartó, mesterséges gravitációval rendelkezik, fényt a Nap sugarainak óriási tükrökkel való irányításával kap, időjárása manipulálható, az emberek pedig akár egész életüket kényelmesen eltölthetik ott.

A tervek még most, négy évtized elteltével is kivitelezhetetlenek, akadályt pedig nem csak az ezek megépítéséhez szükséges források hiánya jelenti. A három terv mindegyike más alakú és méretű várost vázol fel, melyek közül talán a gyűrű alakú a legfantasztikusabb.

A Bernal-gömb, melynek központja egy percenként 1,9 fordulatot megtenni képes gömb. Tízezer ember lakhatását és életét tenné lehetővé.

 


 

 

A Gyűrű, mely százezer embernek adhat otthont


Az O’Neill gömb, mely két, egymással ellentétes irányban forgó, nyolc kilométer átmérőjű gömbből állna, és akár Budapest lakosságának fele, egymillió fő is kényelmesen tölthetné bennük a napjait.