A Science pénteken számolt be róla, hogy egy New York-i bíró döntése szerint a Stony Brook Egyetem két csimpánzának, Herculesnek és Leónak is vannak személyiségi jogai, ezért lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy a bíróság előtt képviseltethessék magukat.
Hercules és Leo ügyét két másik csimpánzéval együtt a Nonhuman Rights Project (NhRP) vitte bíróság elé még 2013-ban; keresetükben azt írták, hogy az állatok „túl intelligensek, öntudatosak és érzelmileg összetettek ahhoz, hogy fogságban tartsák őket”.
Az aktivisták szeretnék elérni, hogy Herculest, Leót és társaikat a floridai Fort Pierceben lévő Save The Chimps csimpánzmenhelyre szállítsák, és ott szabadon engedjék őket. Több bírót is megkerestek azzal, hogy a habeas corpusra (a testi önrendelkezés joga, a szerk) való tekintettel rendelje el védenceik szabadon engedését – ezt a jogi eszközt általában a jogtalanul fogvatartott emberek esetében vetik be –, de mindannyiszor elutasították őket.
Első nagyobb győzelmüket hétfőn aratták, amikor Barbara Jaffe, a New York-i legfelsőbb bíróság bírája úgy döntött, kötelezi a Stony Brook illetékeseit, hogy május 27-én jelenjenek meg a testület előtt, és feleljenek az NhRP vádjaira. Szakértők szerint könnyen meglehet, hogy a bírósági eljárás eredményeképpen végül arra kötelezik majd az egyetemet, hogy engedje szabadon a csimpánzokat.
Történelmi ítélet jöhet
A Science szerint a habeas corpust csak személyek esetében alkalmazhatják, ezért a végzés indirekt módon azt jelenti, hogy a csimpánzokat tulajdonképpen „jogi személynek” tekinti a bíró.
„Ez nagy előrelépést jelent annak irányába, hogy elérjük, amit szeretnénk: biztosíthassuk a testi önrendelkezés jogát a csimpánzoknak és más komplex gondolkodásra képes állatoknak – jelentette ki a lapnak nyilatkozva Natalie Prosin, az NhRP aktivistája. – Sikerült ledöntenünk az első korlátot. És nem számít, mi történik ezután, ezt a korlátot soha többé nem lehet már újra felállítani.”
A Nature cikke szerint, ha a bíróság végül Hercules és Leo havára dönt, ez lesz az első eset, hogy olyan jogokat biztosítanak egy állatnak, amelyek eddig csak az embereket illették meg. De ha az NhRP elveszti a pert, a bírói döntése „akkor is alátámasztja az érvelésünket: ezekre az állatokra nem lehetnek a tulajdonként tekinteni” – húzta alá Prosin.
„Alkotmányos méhkas”
A Nature újságírója felhívta a figyelmet arra, hogy Jaffe bíró április 21-én módosította az eredeti végzést, és a habeas corpus kifejezést kihúzta a szövegből, ami valószínűleg azt jelenti, hogy még nem döntött róla, valóban jogi személyként kezelje-e a csimpánzokat. Megtehette, hiszen a jog nem kötelezi a bíróságot arra, hogy azelőtt döntsön ebben a kérdésben, mielőtt az ellenérdekelt felet is meghallgatta volna. A lap szerint a bíró „alkotmányos méhkasba nyúlt”, amikor meghozta a döntését.
A Stony Brook szóvivője a New York Times érdeklődésére mindössze annyit nyilatkozott, hogy az egyetem „arra számít, hogy a bíróság alapos mérlegelés után dönt majd” a nem mindennapi ügyben. A lap szerint az intézményt Eric Schneiderman New York-i főügyész képviseli majd a perben: neki kell bebizonyítania, hogy a csimpánzok nem számítanak személyeknek.
Herculest és Leót biomechanikai kutatásokra használták az egyetem tudósai, akik az ember felegyenesedésének folyamatát tanulmányozzák.