A névjegyméretű papiruszdarabra írt, kopt nyelvű szövegben egyebek közt ez a mondat olvasható: “Jézus azt mondta nekik: a feleségem”. A Harvard Theological Review című szaklapban ismertetett kutatás szerint a töredék valószínűleg a 8. századi Egyiptomból származik. Eredetét és korát szénizotópos kormeghatározással, illetve a tinta kémiai összetételének vizsgálatával állapították meg – mondta Karen King, a Harvard Egyetem vallástörténésze, a tanulmány szerzője.
Új evangélium?
Hangsúlyozta: a töredék nem bizonyítja, hogy Jézus nős lett volna, a korai kereszténység legmegbízhatóbb forrásai hallgatnak családi állapotáról. A papirusz esetleg betekintést nyújthat a korai keresztények családi életről szóló vitáiba – tette hozzá. “A papirusz a 8. vagy a 9. századból ered, tehát semmiképpen sem modern hamisítvány” – közölte a kutató. A kis darabkán egy szöveg nyolc sorának töredéke látható. Úgy tűnik, arról van szó, lehetnek-e anyák és feleségek a tanítványok között – magyarázta.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="366" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A szövegben Jézus utal anyjára, feleségére és egy harmadik – Máriának nevezett – nőre, amikor tanítványai arról vitatkoznak, nő is csatlakozhat-e hozzájuk. King fordítása szerint a szöveg így hangzik: “Jézus azt mondta nekik: a feleségem…” Ez az alatta lévő sorban folytatódik: “tanítványom lehet”. King 2012-ben hozta nyilvánosságra az általa Jézus felesége evangéliumának nevezett töredéket. A bejelentés vitát váltott ki vallásos és tudományos körökben, a szerző pedig publikációjával megvárta a kutatások eredményét. Továbbra is úgy véli, az evangélium helyes elnevezése a szövegtöredéknek – írja az MTI.
Kétkednek a tudósok
A kutató úgy érvelt, hogy a papiruszdarab a Jézus életéről szóló ősi szövegek közé tartozik. “Jézus és tanítványai között elhangzó beszélgetést örökít meg, ezt általában evangéliumnak tartják” – jelentette ki a kutató. A tudós 2011-ben kapta a töredéket egy neve elhallgatását kérő adományozótól, aki 1999-ben vásárolta egy gyűjtőtől. Ez utóbbi az egykori NDK-ban jutott a papiruszhoz 1963 körül. A papírusztöredéket kezdettől nagy kétkedéssel fogadták vallási és tudományos körökben, hamisítványnak valószínűsítve az előkerülésének homályos körülményei, a betűk írásmódja és a nyelvtani hibák miatt.
A friss anyagelemzések sem győzték meg a tudósokat. Leo Depuydt, a Brown Egyetem egyiptológusa a kutatáshoz fűzött kommentárjában, ugyancsak a Harvard Theological Review hasábjain, azt írja, hogy az elemzések nem bizonyítják a dokumentum eredetiségét, mivel ilyen ősi papirusz könnyen beszerezhető napjaink Egyiptomában, a tintáról pedig csak annyi derült ki, hogy annak összetétele hasonlít a hajdanihoz, és azt ma is könnyű előállítani.
A tudós szerint a szövegben “durva” nyelvhelyességi hibák fordulnak elő, és “nem lehet merő véletlen”, hogy a “Jézus feleségét” említők kivételével a szavak írásmódja azonos az 1945-ben felfedezett, Tamás evangéliumaként emlegetett ősi szövegével. Szerinte gyanút kelt az is, hogy a töredék tulajdonosa ragaszkodik a névtelenséghez.