Hadik nem volt délceg, nyalka huszár, nem nyert sorsdöntő csatákat és nem irányított összetett hadműveleteket. A köpcös, gömbölyded katona azonban fortélyos haditetteivel a huszárvirtus megteremtője volt. “Civilként” megértő, felvilágosult, türelmes ember volt, aki állást foglalt a jobbágyrendszer felszámolása mellett. Földesúrként vallási toleranciát hirdetett, papokat, tanítókat, orvost biztosított a közösségnek – írja a Lemil.blog.hu.
Jezsuitának készült, de hamar pályát váltott, és 20 évesen, 1730-ban már a Ghillányi-huszárezredben találjuk. Katonai pályafutása töretlenül ívelt felfelé a török elleni harcok során, de főleg az osztrák örökösödési háború alatt. Ennek befejezése előtt, 1747-ben már tábornokká léptették elő. Leghíresebb tettét, ami egyben a világtörténelem legnagyobb huszárcsínye is, a Szilézia birtoklásáért a Habsburgok és szövetségeseik, valamint Poroszország között kitört hétéves háborúban hajtotta végre.
Megtörtént az elképzelhetetlen
1757 szeptemberében, II. (Nagy) Frigyes főerői a fővárostól messze, Szilézia mélyén küzdöttek az osztrákokkal. Ez adott alkalmat arra, hogy Károly Sándor fővezér megbízásából Hadik hozzáfogjon a híres berlini portya megtervezéséhez – olvasható a Rubicon.hu-n. A nagy vállalkozásra mindössze egy 5100 fős hadtest és néhány ágyú állt rendelkezésére. Sőt, október 11-én ebből a létszámból 1500 főt utóvédként hagyott a Brandenburg határán fekvő Elsterwerdában.
Napi 25 kilométert megtéve dél felől érkezett Berlin falai alá október 16-án délelőtt. Az ötnapos manőver során hosszú ideig el tudta rejteni valódi szándékát – azt terjesztette, feladata csupán a biztosítás. Útközben Buchholzban elpusztította II. Frigyes egyik legfontosabb fegyvergyárát, egyúttal pedig végigsarcolt számos brandenburgi városkát. Sürgette az idő is, hiszen Frigyes értesült a merész manőverről, és jelentős erőket mozgósított a betörő csapatok elfogására.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="561" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Huszárroham Than Mór festményén (forrás: wikipedia.hu)
A berlini várőrség parancsnoka ugyanoktóber 14-én tudomást szerzett a huszárok céljáról, ám egyszerűen képtelenségnek tartotta, hogy ütőképes császári haderő elmerészkedjen a fővárosig. Két nappal később azonban hitetlenkedve dörzsölhette a szemeit, amikor Hadik huszárai két oldalról is feltűntek a falak alatt. Követség is érkezett a magyaroktól, amely 300 ezer tallér hadisarc azonnali kifizetését követelte. Miután a városi tanács és a parancsnok, Rochow altábornagy kitérő választ adott, megtörtént az, amit a németek elképzelhetetlennek tartottak.
A németek sem estek a fejükre
Ostromágyúkkal Hadik betörette Berlin kapuját, a beözönlő huszárok pedig rövid idő alatt megadásra kényszerítette a város rosszul felszerelt őrségét. A királyi család és a katonaság nagy része Spandauba menekült, Rochow pedig szinte esdekelve kérte Hadikot, kímélje meg a várost. A királynő a magyarok lovagiasságára hivatkozva kérte ugyanezt – teszi hozzá a Múlt-kor.hu. A tábornoknak persze esze ágában sem volt vérengzést indítani, megtiltotta a Berlin prédálását.
A hadisarc összegét azonban 500 ezer tallérra emelte, és további 100 ezer aranyat követelt a katonáinak. Ideje azonban nem sok maradt, a felmentő seregek közeledtével másnap el kellett hagynia a várost. A polgárok e szűk idő alatt is összegyűjtöttek 235 ezer tallér, és Hadik számos más ajándékot is kicsikart. Többek között például 12 pár, Berlin címerével hímzett finom kesztyűt Mária Terézia számára. A berliniek sem voltak elveszett emberek, a hagyomány úgy tartja, 24 darab balkezes kesztyűt adtak “ajándékba” az osztrák uralkodónak…
Összesen alig 24 órás berlini tartózkodás után Hadik elhagyta a várost, alig néhány órával kerülte el a 17-én este érkező felmentő sereget. Napi átlag negyvenkilométert megtéve biztonsággal elérte a Habsburg főerőket, a berlini portya tehát a lehető legnagyobb sikerrel zárult. Hadik 100embert veszített, de a hatalmas mennyiségű pénz mellett 400 foglyot ejtett és hat lobogót zsákmányolt. A pimasz manőver természetesen éktelen haragra gerjesztette Nagy Frigyest. Ekkora szégyent és megaláztatást kevés uralkodónak kellett elszenvednie.
Cikkünk összeállításához a Rubicon.hu, a Lemil.blog és a Múlt-kor.hu kapcsolódó anyagaiból válogattunk.