A berkeley-i Kaliforniai Egyetem és a Hawaii Egyetem kutatói az elméletet laboratóriumi körülmények között próbálták meg letesztelni. Létrehoztak egy hólabdát szén-dioxid, ammónia és számos szénhidrogén (metán, etán, propán) felhasználásával – a galaktikus hólabdák is ezeket tartalmazzák -, majd az egészet bedugták egy vákuumkamrába, amit -263 fokra hűtöttek és a kozmikus sugárzáshoz hasonló kezeléssel kényeztettek.
A tudósok magukat is meglepték azzal, hogy a végeredmény kilencféle aminosavat és legalább két dipeptidet tartalmazott – ez utóbbiak párban összeállt aminosavak, amelyek a fehérjék és enzimek alapjait adják.
Egyet kell értenünk Richard Mathiesszel, a Kaliforniai Egyetem egyik kémikusával, aki szerint “belegondolni is lenyűgöző, hogy a földi élet kialakulásához vezető, legalapvetőbb biokémiai építőkockák eredete akár a Földön kívüli is lehet“.
Persze tekintettel arra, hogy az élet keletkezésével kapcsolatos kutatások még messze nem értek véget, az is lehet, hogy ez csak egy égből pottyant mese.