Nagy számban érkeztek Észak-Magyarországra az úgynevezett inváziós fajok közé tartozó csonttollú madarak. Az utolsó, a jelenlegihez hasonlóan nagycsonttollú-invázió 2008–2009 telén volt. Fitala Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság őrkerület-vezetője az MTI kérdésére elmondta: a telelő csonttollúak hosszan elidőzhetnek Magyarországon, az utolsó csapatok akár májusig is kitarthatnak, mielőtt visszatérnek északi élőhelyeikre.
Mivel régebben nem ismerték az inváziót kiváltó okokat, a néphit háborúk, ínségek, természeti csapások előjelét látta a faj tömeges és kiszámíthatatlan megjelenésében. Fitala Csaba kifejtette: az inváziót kiváltó okok ma sem ismertek pontosan, de bizonyos, hogy összefüggnek a költőhely megváltozott táplálkozási viszonyaival, az adott faj egyedsűrűségének, illetve korosztályi összetételének megváltozásával.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="638" width="960" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az őrkerület-vezető hozzátette: a csonttollú könnyen megfigyelhető, bizalmas madár, mert költőhelyén, az északi tajgákon ritkán találkozik emberrel. Legfőbb jellegzetessége a bóbitája, amelyről jól felismerhető. A madarak bármilyen fás-bokros élőhelyen előfordulhatnak, ahol táplálékot találnak.
Legkönnyebben parkokban, útszéli fasorokban, erdőszéleken figyelhetők meg, de a sűrűn beépített belvárosi területektől sem idegenkednek. Előfordulhatnak kisebb, néhány madárból álló és akár többszázas csapatokban is. Mivel nagy vízigényű faj, gyakran látható olyan helyeken is, ahol inni tud.