Kölnben annak idején összesen 38 halálos ítéletet róttak ki boszorkányság miatt. Az áldozatok között nemcsak nők voltak, hanem három férfi és egy fiú is. Egy nyolcéves kislányt – akire szintén rásütötték, hogy boszorkány – elkergettek a városból. Német területeken becslések szerint 25-30 ezer nőt és férfit bélyegeztek meg.
A kölni boszorkányüldözések máig legismertebb áldozata a tehetős kereskedő asszony, az 1570 környékén született és 1627-ben meghalt Katharina Henot. A nő a tömlöcből megindító leveleket írt, amelyekben ártatlanságát bizonygatta. Néhány történész szerint Katharina Henot befeketítése mögött a nő riválisai és anyagi érdekek húzódtak meg. Az asszony súlyos kínzás ellenére sem vallotta magát boszorkánynak, ennek ellenére halálra ítélték és megfojtották.
Bár a boszorkányok újkori felmentése egyesek szerint szép gesztus, a történészek között van, aki úgy véli, felesleges lépés, tekintettel arra, hogy manapság már senki sem kételkedik a boszorkányok ártatlanságában.