Egyre több bizonyíték kerül elő arra vonatkozóan, hogy a különböző állatcsoportok pl. a puhatestűek és az emlősök idegrendszere nem egyszer, hanem többször is kifejlődött párhuzamosan történetük során.
Alabamában az Auburn Egyetemen Kevin Kocot és munkatársai a puhatestű állattörzs evolúciós történetét írták le a genetika és az idegtudomány segítségével. A puhatestűek körébe ma nagyjából 100 ezer ismert faj tartozik, melyeknek léte nyolc nagyobb ágra vezethető vissza.
Leírásuk alapján kiderült, hogy a csigák és a meztelen csigák nem állnak olyan közeli rokonságban a polipokkal, tintahalakkal, szépiákkal és a nautiluszokkal, mint ahogy azt eddig feltételezték.
A lábasfejűek ugyanis magasan fejlett központi idegrendszerrel bírnak – a csak idegsejtgócokkal rendelkező csigákhoz képest -, amely azt is lehetővé teszi számukra, hogy navigálhassák magukat egy útvesztőben, valamennyire már használjanak eszközöket, utánozzanak más fajokat, és összetett problémák megoldására sarkallják egymást.
Az amerikai kutatók új családfájukban a csigák mellé a sokkal egyszerűbb idegrendszerű kagylókat és az osztrigákat helyezték.
A tudósok az új rendszertani osztályozás alapján úgy gondolják, a puhatestűek központi idegrendszere négy különböző “ágon” fejlődött ki. Mindez azért lenyűgöző Leonid Moroz, a flordiai Gainseville Egyetem kutatója szerint, mert az idegtudósok és biológusok eddig azt hitték, hogy az ilyen bonyolult struktúrák csak egyszer, “egy úton” alakulnak ki az evolúció során.