Lehet-e Fukushima az új Csernobil?

A japán nukleáris válság első három-négy napján 20-50 százalékát érte el annak, amennyit 1986-ban a csernobili erőmű bocsátott ki tíz nap alatt.
Kapcsolódó cikkek

Az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) által közzétett számítások tovább növelhetik az aggodalmakat Japánban és másutt is az élelmiszerek, köztük a tej és a zöldségfélék szennyezettsége miatt a fukushimai erőmű közelében.

Kedden a francia IRSN sugárvédelmi és nukleáris biztonsági intézet azt a becslést közölte, hogy a radioaktív szivárgás a március 11-i földrengés és szökőár által megbénított Fukushima-1 komplexumból körülbelül tizede a csernobilinak, a világ eddigi legsúlyosabb atomszerencsétlenségének.

Astrid Liland a Norvég Sugárvédelmi Hatóságtól azt mondta szerdán Oslóban, hogy Japánban néhány napja volt a sugárzási csúcs, és a szintek azóta csökkentek. “A Japán körül mért sugárzás ma nem túl magas” – jelentette ki.

ELLENTMONDÓ MÉRÉSEK

Bécsben Dr. Gerhard Wotawa az osztrák intézetben azt hangsúlyozta, hogy a fukushimai erőműből kiszabadult két izotóp – a jód-131 és a cézium-137 – normál körülmények között csak az összsugárzás tizedét teszi ki. Japán és amerikai mérőállomások eredményei alapján Wotawa úgy véli, hogy a jódkibocsátás három-négy nap alatt mintegy 20 százaléka volt a tíznapos csernobili kibocsátásnak, a céziumkibocsátás pedig körülbelül az 50 százaléka.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nehéz összehasonlítani a két balesetet. Fontos különbség például, hogy a japán erőműből kikerülő sugárszennyeződés legnagyobb része a Csendes-óceán fölött oszlott szét, nem szárazföldön, mint Csernobil esetében.

AJÁNLOTT LINKEK:

A fukusimai helyzet tudományos szemmel (National Geographic)