“Európa legkülönbözőbb részeiből érkeztek ide emberek” – hangsúlyozta Jane Evans, kutató, aki radiokarbonos meghatározást végez a Stonehenge-nél feltárt maradványokon.
A legújabb felfedezés, hogy egy fiú a mediterrán térségből vándorolt föl egészen Brit-szigetekig.
A borostyánnyakláncos fiúként ismert tinédzser halálakor 14-15 éves lehetett. “Nevét” annak köszönheti, hogy borostyángyöngy füzérrel a nyaka körül temették el 3 kilométerre dél-keletre Stonehenge-től.
A tinédzser Kr.e. 1550 táján érkezett több száz kilométerről – erről tanúskodik a fogzománc izotópvizsgálata.
A tinédzser, aki a kutatók szerint tehetős família sarja volt, csupán egyike a távoli vidékekről érkezett zarándokoknak, akiknek földi maradványaira Stonehenge közelében bukkantak.
Az “Amesbury-i Íjász”, akit kőből pattintott nyílhegyekkel helyeztek végső nyugalomra, Stonehenge-től 5 kilométerre aludta örök álmát.
A férfi Közép-Európában, az Alpok lábánál nőtt fel, a “Boscombe-i Evezős” viszont, akit szintén a közelben temettek el, nagy valószínűséggel Walesből érkezett.
Az új lelet ismét azt támasztja alá, hogy az emberek nagy távolságokat tettek meg, hogy ellátogassanak Stonehenge-be, amely messzi földön híres kultikus központ lehetett.
“Azokban az időkben a távoli utazások sokkal gyakoribbak voltak, mint hinnénk” – hangsúlyozta Timothy Darvill.
Azt nem lehet pontosan tudni, hogy mi vonzotta a “zarándokokat” Stonehenge-be. Annyi bizonyos, hogy fontos szertartási központ volt és a körülötte lévő területen számtalan prehistorikus emlékmű és sír található.
Egyes szakértők szerint a Nap kultuszának központja volt, mások szerint egyfajta csillagászati naptárként működött. Némely tudós viszont, mint például Timothy Darvill, úgy véli, hogy gyógyulást ígérő kegyhely, egyfajta prehistorikus Lourdes lehetett.