Augusztus végén az egyik párizsi reptéren letartóztatták az orosz Facebookként is ismert VKontakte, valamint napjaink egyik legnépszerűbb titkosított üzenetküldő alkalmazása, a Telegram alapítóját, Pavel Durovot. A techmilliárdost csalás, kábítószer-kereskedelem, szervezett bűnözés, káros tartalmak, valamint terrorizmus népszerűsítésével vádolják, az eset érdekessége azonban az, hogy ezeket nem Durovval, hanem a platformjával szemben hozták fel.
A Telegram visszautasította a vádakat, mondván, betartják az összes uniós jogszabályt, alapítójuknak nincs rejtegetnivalója. „Abszurdum azt állítani, hogy egy platform vagy annak tulajdonosa felelős az azon történt visszaélésekért” – közölte a Telegram. A letartóztatás után több megosztó karakter, így Elon Musk, Tucker Carlson és az olasz szélsőjobb vezetője, Matteo Salvini is az üzletember szabadon bocsátását sürgette. Az Egyesült Államokból Oroszországba emigrált Edward Snowden, aki az amerikai hírszerzés (NSA) visszaéléseinek kiszivárogtatásáról vált ismertté, szintén megszólalt.
Az eset tehát hatalmas port kavart. Amíg a platform felhasználói a szólásszabadság élharcosát láthatják Durovban, aki még az orosz állami nyomás ellenére is meg tudta őrizni a Telegram függetlenségét, a legtöbb országban a titkosszolgálatokkal való együttműködés, valamint a tartalommoderálás hiánya miatt ellenségként tekintenek a milliárdosra. A botrány előtt azonban viszonylag kevesen tudták, ki is az orosz származású vállalkozó.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1333" width="2000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Gyerekzseniből szabadságharcos
Pavel Durov 1984-ban született a Szovjetunióban, ám családjával viszonylag hamar emigrált Olaszországba. Fiatalkorát nagyrészt Torinóban töltötte, bátyjával, Nyilkolajjal közös szenvedélyük volt a matematika és a programozás. Apjuk egyetemi oktató volt, aki a Szovjetunió felbomlása után visszatért Szentpétervárra a családjával együtt. Durov szerint a frissen megszületett Oroszországban a káosz ellenére szabadság uralkodott, az oktatás színvonala pedig rendkívül magas volt: hat nyelven tanulhattak, és az Olaszországból hazahozott IBM számítógépükkel testvérével együtt tökélyre fejlesztették programozási képességeiket.
Pavel 2006-ban végzett a Szentpétervári Állami Egyetemen – ahol korábban Vlagyimir Putyin is oklevelet szerzett –, a diplomáját azonban nem vette át, ugyanis 21 évesen lefoglalta az orosz és posztszovjet államok polgárainak kommunikációját megreformáló VKontakte megalkotása. A közösségi appot sokan az orosz Facebookként ismerik, ám Durov nem szereti a megfogalmazást, elmondása szerint ugyanis Mark Zuckerbergék sokat vettek át tőle, így kölcsönösen fejlesztették egymás alkalmazását. Pavel viszont, ellentétben a Meta-vezérrel, egyedüli alkalmazott volt: ő kódolt, felelt a dizájnért, a szerverek karbantartásáért, és még az ügyfélszolgálati feladatokat is ő látta el.
A felület óriási siker lett a posztszovjet államokban, 2011-ben a VK elérte a 100 millió felhasználót. A gondok ezután kezdődtek. A Krím-félsziget 2014-es annektálása előtt tömegdemonstrációk zajlottak Ukrajnában, melyek egy időre kikényszerítették az oroszbarát kormány bukását. A tüntetéseket nagyrészt a VK-n szervezték, az orosz titkosszolgálat pedig tudomást szerezve erről, nem mellesleg látva a demonstrációk eredményét, Durovhoz fordult, hogy kikérje a tüntetés résztvevőinek és szervezőinek privát adatait. Ezt a tulajdonos megtagadta, csakúgy, mint azt a korábbi utasítást, hogy tiltsák le a platformról Putyin potenciális ellenzéki kihívóit, például az azóta a börtönben meghalt Alekszej Navalnijt.
Pavel Durov az utóbbit választotta.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="978" width="1274" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Egyik utolsó bejegyzésében a platformon Durov azt írta, az információszabadság az állampolgárok elidegeníthetetlen joga, e nélkül pedig nincs értelme a VK létezésének. Ezt követően egy olyan fotót is megosztott, amelyen középső ujját mutatja, minden bizonnyal Putyinnak és az orosz vezetésnek címezve. Az üzletember végül komoly nyomásra, jóval a piaci ár alatt adta el részvényeit, és 2014-ben elhagyta az országot. Az eset ugyanakkor szembesítette azzal, mekkora hiány van a piacon egy titkosított üzenetküldést lehetővé tevő platformból – ennek hatására állt elő négy évvel idősebb bátyjával a Telegrammal, valamint az azt híressé tevő titkosítási rendszerrel.
Papírrepülővel a titkosszolgálatok ellen
A Telegram papírrepülős logója mára ikonikussá vált, a szimbólum egyesek szerint arra a 2012-es esetre utal, amikor Durov százdollárosokat dobált ki a VK központjából Szentpétervár lakosainak. A közösségi alkalmazás azonban nemcsak a logóját tekintve formabontó, hanem a működésében is. A titkosításáért a Nyikolaj Durov által létrehozott MTP algoritmus felel. Ehhez hasonló algoritmus alapján működnek a kriptovaluták is: leegyszerűsítve a Bitcoin esetében rendelkezésre áll egy privát és egy publikus kulcs, és bár ez is magas titkosítási szintnek számít, az előbbi ismeretében hozzá lehet férni a célszemély pénztárcájához.
Ezzel szemben a Telegram algoritmusa úgy fest, hogy mindkét kommunikáló félnél van egy-egy publikus kulcs, és csak ezek együttes ismeretével lehet kikalkulálni a privát kulcsot. Így ha, tegyük fel, a rendfenntartók hozzá akarnának férni a beszélgetéshez, valamint annak metaadataihoz, csak a kódot látják, a tartalmat nem, vagyis tulajdonképpen dekódolhatatlanok a beszélgetések a két fél hozzájárulása nélkül.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="4000" width="6000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az orosz hírszerzés belátta ezt, így annak érdekében, hogy nyomon tudják követni az állampolgárok beszélgetéseit, megkeresték a Telegramot, hogy adják ki a kulcsokat. Durov azonban ismét csak megtagadta ezt. 2018-ban ezért betiltották az alkalmazást az országban, ám a Microsoft Azure és az Amazon AWS segítségével a Telegram folyamatosan változtatta az IP-címét, így a tiltás hatástalanná vált.
Durov viszont nem csupán az orosz hatóságokkal vívott harcot, minden titkosszolgálati nyomásnak ellenállt. Ez igencsak visszaütött a 2015-ös párizsi terrortámadás után, amikor kiderült, hogy az Iszlám Állam terroristái is a Telegramot használták a kommunikációra, ugyanis biztosak lehettek abban, hogy a hatóságok nem bukkannak a nyomukra. Azóta rengeteg bűnszervezet tett így, az orosz származású techmilliárdos mégsem hátrált meg.
A 60 Minutes-nek adott interjújában Durov így fogalmazott az eset kapcsán: „A titkosítás lényege, hogy ne csak néhány embernek legyen biztonságos, hanem mindenkinek. A modern technológia korában nem lehet megállítani a terrorszervezeteket. Az ISIS könnyedén megalkothatná a saját kommunikációs platformját, egy hónapon belül, ha akarná. A Telegram viszont ha akarná sem tudná felfedni a privát beszélgetéseket, ez ugyanis a titkosítás miatt lehetetlen.
Nem lehet egyetlen kivételt tenni a rendfenntartóknak anélkül, hogy több száz millió ember privát beszélgetését veszélyeztetnénk.
A terrortámadás után elkezdték ugyan törölni a terrorista szervezeteket a platformról, de ekkorra már megtörtént a baj.
A Telegram vezetője a Tucker Carlsonnak adott 2024. áprilisi interjújában jelezte, hogy a január 6-ai washingtoni, capitoliumi zavargásokkal kapcsolatosan is megpróbálták rávenni a platformot, hogy adja ki a résztvevők információit. Erre annak ellenére sem voltak hajlandók, hogy a kongresszus demokrata párti küldöttsége jelezte, ha ellenállnak, azzal megsértik az amerikai alkotmányt.
Hiába ugyanakkor a több oldalról érkező nyomás, Durov szerint nem az állami rendfenntartók a valódi ellenfeleik, hanem az olyan technológiai cégek, mint az Apple és a Google, melyek már azzal is fenyegették őket, hogy kidobják a Telegramot az áruházaikból. A milliárdos elmondása szerint minden sikeres nyugati közösségi platform hajlandó lenne feladni az állampolgárok adatainak védelmét titkosszolgálati nyomásra, annak ellenére is, hogy az utóbbi években például a Meta platformjai is bevezették az E2EE-rendszert, vagyis a végpontok közötti titkosítást. Az EU-ban egyébként jelenleg is komoly vita zajlik ennek lényegi felszámolásáról.
Rejtélyes milliárdos
A Telegram megalapításakor Pavel Durov sokáig kereste a megfelelő székhelyet, mivel elmondása szerint mindenhol volt valami gond. Berlinben és Londonban azt nehezményezte, hogy elsőbbséget kellene adnia az EU-s munkavállalóknak, míg az Egyesült Államokban az volt a problémája, hogy a rivális techcégek túl közel voltak, és az amerikai titkosszolgálat is bele akart nézni a program kódjába. Végül az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban talált otthonra a Telegram.
Elmondása szerint több érv is e mellett szólt: a kedvező adózás, az ország semlegessége, valamint a kormány „szólásszabadság iránti elkötelezettsége”. Durov letartóztatása előtt nagyjából 30 programozóval vitte a céget, ami nagyságrendekkel kevesebb a Meta 60 ezer körüli létszámánál. Természetesen a dolgozóit sem hagyományos úton toborozza a platform, hanem a Contest.com oldalán keresztül, ahol néhány havonta programozói versenyt tartanak, a legjobbnak pedig állást kínálnak a cégnél.
Elmondása szerint azonban ez a jet sem a magántulajdona, és lényegében nincs semmije a bankszámláján látható egyenlegén túl. Nincs háza, privát szigete, magánrepülője vagy jachtja sem a legtöbb milliárdossal ellentétben, a vállalatát pedig saját vagyonából tartja fenn, komolyabb befektetők nélkül. A milliárdos a Carlsonnak adott interjújában elmondta, a fejlődés és az innováció rákfenéje lenne, ha nem privát céget vezetne, ez esetben ugyanis külső szereplőknek is beleszólásuk lenne abba, mit tegyen.
Erre szerinte a Covid-időszak is rávilágított, ugyanis a legtöbb közösségi appal ellentétben a Telegramon nem töröltek semmilyen posztot a vírussal és a vakcinákkal kapcsolatban sem. Bár Durov ezt pozitívumként állítja be, csakúgy, mint Musk twitteres hatalomátvétele után, a gyűlöletbeszéd és az összeesküvés-elméletek szabadon terjedhettek a felületen, bármiféle megjelölés vagy következmény nélkül. Az orosz milliárdos egyébként nem csak e tekintetben hasonlít Elon Muskra, ugyanis a pletykák szerint ő is számos gyermeket nemzett, a tippek szerint spermadonor lévén több mint száz utódja lehet. A dél-afrikai származású milliárdos a hír hallatán egyébként Dzsingisz kánhoz hasonlította Durovot.
Mi jöhet a letartóztatás után?
A milliárdos francia és orosz állampolgársággal is rendelkezik, ám egyik ország vezetésében sem örvend nagy népszerűségnek. Franciaországban elfogatóparancsot adott ki ellene az OFMIN, a gyermekekkel szembeni zaklatás ellen létrehozott ügynökség, de ezt csak az országba belépve tudták érvényesíteni. A hírek szerint Durov megpróbálta kikerülni, hogy Európában érjék tetten, ahol a Telegramot figyelik. Ennek érdekében átutazott Dél-Amerikán, az Egyesült Arab Emírségeken és a volt szovjet államokon is, ám végül a párizsi Le Bourget reptéren őrizetbe vették, miután leszállt a magángépével. A hír hallatán közleményt adott ki a párizsi orosz nagykövetség, követelve, hogy a francia hatóságok adjanak magyarázatot a Telegram alapítójának letartóztatására, ám a jelenlegi információk szerint erre nem hajlandók. A képviselet jelezte, hogy kapcsolatban állnak Durov ügyvédjével, akin keresztül mindenben segítenek a milliárdosnak.
Durov letartóztatását augusztus 26-án meghosszabbították, elhalasztva ezzel az üggyel kapcsolatos döntést. Az ellene felhozott vádak súlyosságát figyelembe véve Cyril Amursky francia újságíró azt mondta, az üzletember akár húsz év börtönbüntetésre is számíthat. Ha viszont a platformon történt visszaélések miatt elítélik, az súlyos precedenst teremtene a techplatformok tulajdonosaival szemben, ugyanis nem a Telegram az egyetlen olyan felület, ahol gyermekpornográf és egyéb káros tartalmak terjednek, vagy ahol illegális szervezetek vannak jelen.