Mikor válhat az emberiség 1-es típusú civilizációvá?

Egy civilizáció fejlettségéről sokat elárul, hogy mennyi energiát hasznosít.
Kapcsolódó cikkek

Civilizációnk fejlődésének rengeteg jele van, a várható élettartam például egyre emelkedik, a populáció nő, a technológiánk pedig elképesztő átalakuláson esett át az első kőeszközöktől az okostelefonokig. Az egyik viszonylag egyszerű módszer a fejlődés felmérésére annak vizsgálata, hogy az adott pontban mennyi energiát használ fajunk.

Az energia hasznosítása az emberiség egyik legfontosabb képessége. Ha feltételezzük, hogy más bolygókon is hasonló adottságokkal bíró civilizációk léteznek, egy-egy faj energiafogyasztása segíthet megérteni technológiai képességeit. Ez az úgynevezett Kardasev-skála.

A Nyikolaj Kardasev szovjet csillagász által 1964-ben javasolt skála három civilizációcsoportot különböztet meg. Az 1-es típus nagyjából annyi energiát képes kiaknázni, amennyi bolygóján elérhető. A 2-es típus már csillagának és bolygórendszerének energiáját is hasznosítja, míg a 3-as típus egész galaxisának erőforrásait uralja. Carl Sagan amerikai csillagász erre alapozva utóbb az egyszerű három csoport helyett folyamatos skálát javasolt.

Bár az emberiség rengeteg energiát használ, valójában még az 1-es típusnak sem felelünk meg.

Sagan skálája alapján nagyjából 0,73-as szinten járunk. Ez a korábbi idők fejlettségéhez képest kimagasló, adódik azonban a kérdés: vajon elérhetjük-e valaha az 1-es típust.

Kapcsolódó
Egy oxfordi kutató azt kéri, ne küldjünk üzenetet a földönkívülieknek
A földi példák alapján tudjuk, hogy ritkán végződik jól, ha egy fejlettebb civilizáció egy egyszerűbb társadalommal találkozik.

Erre keresi a választ egy, a közelmúltban megjelent tanulmány – írja a Universe Today. Jonathan Jiang, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és kollégái három fő energiaforrást vizsgáltak, a fosszilis, a nukleáris és a megújuló energiahordozókat, és meghatározták a potenciális növekedésüket az idők során.

Az eredmények alapján ahhoz, hogy egy faj 1-es típusú civilizációt alkothasson, az energiatermelésnek mindennél fontosabbá kell válnia. Az egyes energiaforrásoknak ugyanakkor megvannak a maguk hátrányai. A fosszilis energiahordozók túlzott használata például olyan klímaváltozáshoz vezethet, amely miatt az adott faj fennakadhat a nagy szűrőn. (A nagy szűrő elmélete szerint ahhoz, hogy egy organizmus képes legyen az űr kolonizálásra, különböző próbatételeknek kell megfelelnie.)

Jiangék úgy döntöttek, az egyes energiaforrások fizikai korlátai felől érdemes megközelíteni a problémát. A csapat a kalkuláció során azt is figyelembe vette, hogy az éghajlatváltozást és a szennyezést bizonyos szintig mérsékelni kell.

Az eredmények azt mutatták, hogy egy nap még reális korlátozásokkal is 1-es típusú civilizációvá válhatunk.

Ez legkorábban 2371-ben történhet meg.

Érdemes kiemelni, hogy a Kardasev-skála csak egy módszer a technológiai szint mérésére. A fejlett civilizációknak valóban rengeteg energiára van szükségük, ma már viszont tudjuk, hogy az energiahatékonyság és az alacsony fogyasztás révén csökkenthetjük szükségleteinket.