A Facebook jó ideje küzd a platformjain terjedő félretájékoztatás ellen, és már bevallottan sem tudja egyedül kezelni a problémát. Ezért kezdett el bevonni a folyamatba külsős tényellenőrző szervezeteket, akik alaposabban tudják megvizsgálni egy-egy virálissá vált cikk, poszt valóságtartalmát. A cég jelenleg több mint nyolcvan ilyen tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek világszerte több mint hatvan különböző nyelven ellenőrzik a tartalmakat, ez a szám pedig később csak bővülni fog.
A közösségi óriás kedden bejelentette, hogy Magyarországon is elindul külső tényellenőrző programja az AFP francia nemzeti hírügynökség bevonásával, melyet az egyik legfontosabb tényellenőrző partnerének tart, és amely világszerte számos újságíróval dolgozik együtt.
A külsős, független partnerek a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózaton (International Fact-Checking Network) keresztül szereztek tanúsítványt működésükhöz, munkájuk során követniük kell az IFCN etikai szabályzatát is. A közösségi óriás ismertette ezeket a vezérelveket is, amelyek: pártatlanság és tisztesség, a források átláthatósága, a finanszírozás és a szervezés átláthatósága, a módszertan átláthatósága, valamint a nyílt és őszinte javítási irányelvek.
Lengyelország, a Balkán-félsziget, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Románia után Magyarország és Bulgária csatlakozása segít az AFP-nek megerősíteni tényellenőrző hálózatát Közép-Kelet-Európában, ezáltal harcolni a dezinformáció terjesztésével szemben a kontinens e részén. Az AFP a tényellenőrzés terén is megerősíti vezető pozícióját a régióban: az ügynökség immár 17 európai országra terjed ki, és 12 különböző európai nyelven működik”
– mondta el a bejelentés kapcsán Christine Buhagiar, az AFP európai regionális igazgatója az online sajtótájékoztatón.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egy magyar és egy bolgár fog dolgozni a posztok ellenőrzésén, akik az AFP alkalmazottjai. Ez kevésnek tűnhet, de a közösségi óriás elmondása szerint ők valójában egy nagyobb európai csapat részeként dolgoznak. A külföldön már álhírként címkézett tartalmak magyar megfelelőit már könnyebb lesz így megtalálni.
Lassítással a terjedés ellen
A külső tényellenőrző program középpontjában a virális félretájékoztatás azonosítása és kezelése áll, különösen az egyértelmű álhírek tekintetében, amelyeknek valójában semmi alapjuk. A tényellenőrző partnerek munkája során a provokálóan hamis állítások feldolgozása van előtérben, különösen azoké, amelyek aktuálisak, felkapottak, és az átlagemberek számára is fontosak, ezeket minden típusú tartalomban keresik, beleértve a fényképeket és videókat is, tekintettel a deepfake technológia terjedésére.
A külső tényellenőrző partnerek azonban nem távolíthatnak el a fiókokat vagy oldalakat a Facebookról. Amennyiben egy hírt vagy egyéb tartalmat hamisnak, részben hamisnak, vagy módosítottnak ítélnek,
Az Instagramon az Explore és hashtag oldalakon való megjelenés blokkolásával, valamint a hírfolyamban megjelenő tartalmak közötti lejjebb priorizálással teszik nehezebbé a kérdéses információ felkutatását. Ezzel a lépéssel lelassul a tartalom terjedése, a közösségi hálózat megakadályozza a hoax/álhír terjedését, és csökkenti azoknak az embereknek a számát, akik előtt az megjelenik. Ha egy Facebook-oldal vagy domén már túl sok ilyen jellegű tartalmat osztott meg, következő lépcsőfokként a Facebook elveszi a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget is tőlük, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre a Facebook közölte, hogy a tényellenőrző partnerek munkájába nem tartozik a politikusok bejegyzéseiben megfogalmazottak vizsgálata, mert az a média és az emberek dolga, nem egy technológiai cégé. De a politikusokra is igaz, ami az egyszerű emberekre: olyat nem oszthatnak meg, ami sérti az irányelveket, vagy amire korábban álhír-címke került.
Új jelzéseket fogunk látni
Ha már megvan az ítélet, a Facebook több módon jelöli meg a posztokat a felhasználók folyamában. Ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erről a tényről.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1080" width="1920" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A hamisnak vagy módosítottnak minősített tartalmak jól láthatóan jelölve vannak így az emberek könnyebben eldönthetik, hogy ezek közül melyeket olvassák el, melyek tartalmát tartják megbízhatónak, és melyiket osszák meg. A címkék hamis és módosított fényképek és videók tetején jelennek meg, beleértve az Instagram Story-kat is, amelyeknél az adott tényellenőrző értékelésére mutató link is megjelenik.
A részben hamisnak vagy hiányzó kontextusúnak minősített tartalmakhoz kevésbé hangsúlyos figyelmeztető címkét használnak. Ezen kívül értesítéseket is küldenek az embereknek és az oldalak adminisztrátorainak, ha megpróbálnak megosztani, vagy a múltban már megosztottak egy hamisnak bizonyult történetet.
A program összhangban van a Facebook három részes stratégiájával, amelynek célja, hogy javítsa a hírfolyamban megjelenő történetek minőségét és hitelességét. Ennek három fő pilllére van, ismertette a cég.
- A Facebook egyrészt eltávolítja azokat a fiókokat és tartalmakat, amelyek sértik a Közösségi alapelveket. Az álhíreket gyakran hamis fiókokon keresztül terjesztik, ennek eredményeként 2020 utolsó negyedévében 1,3 milliárd kamufiókoat tiltottak le a moderátorok. A cég kiemeli, hogy megakadályozza a választók befolyásolására irányuló, és minden olyan félretájékoztatást, amely valós erőszakot vagy közvetlen kárt okozhat.
- A letiltáson túl ott van egy szintén fájdalmas lépés, a tartalmak elérésének csökkentése. Az ilyen posztok ugyan nem sértik meg a közösségi alapelveket, de rossz minőségűnek ítélik a moderátorok. Ebben a külső tényellenőrző partnereknek van nagy szerepe, ha ők valamit hamisnak találnak, az le lesz fokozva. A moderátorok csökkentéssel díjazzák továbbá a spam jellegű tartalmakat is, különös tekintettel a klikkvadász, aktivitisára buzdító címmel ellátott posztokra.
- A harmadik pillér a felhasználók tájékoztatása: a jelölésekkel a Facebook megadja a lehetőséget, hogy mindenki maga dönthesse el, akkor is elolvas-e valamit, ha az kamunak van címkézve. Ha egy bejegyzést a külső tényellenőrzők hamisnak minősítettek, figyelmeztető címkéket helyeznek mellé a tényellenőrzők értékelésével, és felkutatjuk azokat az felhasználókat, akik látják a bejegyzést, megpróbálják megosztani, vagy már meg is osztották azt. A kontextus gomb információt nyújt a hírfolyamban látható cikkek forrásairól, és felhívják rá az emberek figyelmét, ha egy 90 napnál régebbi hírt szeretnének megosztani.