Orbán kritikusa szerint úgy élünk, mintha a levágott fejünket a hónunk alá csaptuk volna

Még áprilisban írtunk róla, hogy Orbán Viktor kávézni hívta elszánt kritikusát, Bernard-Henri Lévy-t, akivel két órán át vitatkoztak Európa jövőjéről. A francia filozófus ezután hosszú cikket közölt a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről, mi pedig interjút is készítettünk vele. A neves filozófust a Google is meghívta Münchenbe első biztonsági központja, a GSEC megnyitójára, ahol a 24.hu is részt vett.

Lévy szerint a Google két téren is valódi forradalmat indított az emberiség történelmében. Egyrészt megvalósította az univerzális, bárki által elérhető tudást a keresővel, ami a felvilágosodás nagy vágya volt. Hegel álma volt az enciklopédia elkészítése, ami az egész emberiség tapasztalatait egy helyre gyűjti. Ez az elmúlt évtizedig elképzelhetetlen volt technikailag, majd jött a Google és az internet, és viszonylag rövid idő alatt mindez valósággá vált.

Az emberiség történelmére vonatkoztatva forradalmi antropológiai változás, hogy egyetlen klikkre bármit megtalálunk neten, de ha akarjuk, gyógyszereket rendelhetünk akár a fekete piacon. Diderot, d’Alembert és a felvilágosodás gondolkodói ezért nagyon szerették volna a Google-t.

Ezzel viszont elindult egy olyan folyamat, amit Levy a Szent Dénes-szindróma néven említ. A keresztény szent a 3. században Párizs első püspöke volt, aki a hagyomány szerint megvédte a hozzá fohászkodókat a megszállottságtól és a fejfájástól. Hitéért lefejezték, ezért gyakran saját fejével a kezében ábrázolják.

A filozófus úgy gondolja, hogy a modern embert hasonlóan lehetne ábrázolni: bár mi nem a fejünket vágtuk le, hanem a memóriánkat, és azt a zsebünkbe pakoltuk az okostelefonokkal.

Levy egy hétköznapi példát említ: baráti találkozót beszélünk meg a barátokkal, de a Google-naptárba írjuk az időpontot, a helyszínt pedig ha nem ismerjük, megnézzük a Google Térképen. Rendelés előtt egy ismeretlen helyen megnézhetjük a vendégek által leadott korábbi értékeléseket, meg se kell erőltetni magunkat. A filozófus viszont hangsúlyozza: a tévedések, és az emlézetünkből tévesen előhívott információk fontosak a képzeletnek és a léleknek, jelentős szerepet játszanak az emberi gondolkodás folyamatában. Úgy gondolja viszont, hogy a Szent Dénes-memóriánk ugyanígy vissza is fordítható, csak resetelnünk kell.

Ha sok az alternatív igazság, sosem ér véget a háború

Lévy szerint az internet nagy lépés volt a demokráciának: mindenki egyenlő esélyekkel hallathatja a hangját, nincs megkülönböztetés nők és férfiak, szegények és gazdagok közt – az önkifejezés, a kommentelés lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Az emberiség történelmében először van példa arra, hogy mindenkinek rendelkezésére álljanak az önkifejezéshez való eszközök, és hogy azt le is írhassa, beágyazza, közzétegye az interneten.

Ennek hátulütője azonban, hogy sok lett az alternatív igazság. Levy szerint ez pedig maga a pokol: ha mindenkinek igaza van, az véget nem érő háborúhoz vezet.

(Kiemelt kép: Michal Fludra/NurPhoto)