Már másfél évtizede, hogy az addig csak keresőmotorjáról ismert Google lépett egy bátrat, és megmutatta egy addig nem ismert másik oldalát is: 2004. április elsején útjára indította a Gmail levelező bétáját, ami 2009-re nyerte el kész formáját. Épp azon a napon volt állásinterjún a cég mostani vezére, Sundar Pichai is, aki akkor egy április tréfának fogta fel a dolgot – de hamar bebizonyosodott, hogy ez korántsem így van.
Az ingyenes szolgáltatás azért is volt vonzó a felhasználók számára, mert egy gigabájt ingyen felhős tárhelyet kínált, amit később első születésnapján meg is duplázott a cég, mára pedig már 15 gigabájtnyi adatot tölthetünk fel a Drive-ba.
A 2004-ben indított szolgáltatás olyan nagy levelezőkkel kezdett versenyezni, mint a Hotmail, és a Yahoo. Ahogy egyre többeknek lett internetezésre alkalmas mobiljuk, úgy a Gmail használtsága is elképesztő mértékben kezdett megnőni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1111" width="1975" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Gmail elindulása után egy évvel aztán jött a Google Térképek, ami napjaink első számú térképszolgáltatása a weben. A Google felvásárolta a YouTube-ot és az Android operációs rendszert is, amik pedig a legnagyobb videómegosztóvá, illetve legelterjedtebb mobilrendszerré váltak. Elkészült az évek során a Chrome böngésző is, ami hamar megverte a Microsoft Internet Explorerjét.
A Gmail a Google egy teljesen más oldalát mutatta meg. Ha megbukott volna, akkor ki tudja, hogy a többi szolgáltatásnak adtak-e volna egy esélyt?”
– fejtette ki gondolatait a korszakalkotó levelezővel kapcsolatban Bob O’Donnell, a Technalysis Research elnöke.
„Amikor megjelent a Gmail, még csak egy keresőcég voltunk. Nagy ugrás volt a számunkra, hogy egy e-mail szolgáltatást adtunk ki.” – mondta el a Wirednek adott interjújában Larry Page, a Google társalapítója.