A profilképünk talán az egyik legszemélyesebb tartalmunk a Facebookon, épp ezért kellemetlen élmény, amikor azzal visszaélnek. Az egyik leggyakrabban jelentett probléma a közösségi oldalon, hogy valaki ellopta a felhasználó képét, hogy egy kamuprofil arcává tegye, vagy ami még rosszabb: a kép mellett a nevet is felhasználja, személyiséglopást követ el.
A közösségi oldal Indiában kezdte el tesztelni új megoldását, ami védelmet nyújthat az ilyen esetek ellen. Indiában különösen a nők panaszkodnak arra, hogy engedély nélkül használják fel profilfotóikat, ezért egyre többen nem osztanak meg magukról olyan képet, amin az arcuk is látható.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="665" width="960" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A nagy kék fejlesztése egy plusz adatvédelmi beállítás, amit ha bekapcsol a felhasználó, több szinten is védelmet nyújt. A “Photo guard” funkciót aktiválva a profilkép körül egy kék keret jelenik meg. Ez három téren nyújt védelmet:
- A fotóra nem lehet jobb gombbal klikkelni (vagy telefonon lenyomva tartani), így a kép nem menthető le.
- A képernyőmentést is letiltják, ezáltal nem lehet screenshotból sem kivágni az arcot, ez egyelőre csak Androidon működik.
- Nem jelölheti meg olyan felhasználó magát, illetve mást se a a profilképen, aki nem ismerős.
A Facebook ezen felül egy olyan képelemző technológián is dolgozik, ami A tesztfunkciók Indiában már elrajtoltak egy szűk körben, de a Facebook hozzátette, hogy később más országokkal is bővítenék a sort, mielőtt a fejlesztés élesedne globálisan.
Nem a Facebook az egyetlen közösségi oldal, amelyik ezzel a problémával küzd, az „utánzók” és személyiséglopók más közösségi hálózatok felhasználási elveit is megsértik, de egyelőre még senki nem orvosolta a problémát.
Az online adatvédelmi szakértők szerint sincsenek pontos adatok arról, hogy milyen gyakran történik online személyiséglopás, a Facebook pedig nem szolgáltat ilyen jellegű információkat. A közösségi oldal 2012-es jelentése szerint 83 millió fiók volt kamu akkoriban, de kérdéses, hogy ezek közül hány esetben éltek vissza létező felhasználók személyiségével.