Nem is olyan gyenge a Felcsút, mint sokan gondolják

Ahogy márciusban a 24.hu elsőként beszámolt róla, az MLSZ a 2017/18-as bajnokság végével kivezette a régi, úgynevezett fiatalszabályt és idén nyártól más elv szerint osztja a kluboknak a támogatást.

Nyártól új rendszer alapján osztják a pénzt a magyar fociban

Megszereztük az MLSZ új produktivitási rendszerét és az abból kiszámított aktuális magyar futball erősorrendet. Hogy miért fontos ez? Nyártól ez alapján osztják a pénzt a magyar labdarúgásban!

Az új, MLSZ Produktivitási Rendszer a fiatal labdarúgók képzésével foglalkozó sportszervezetek teljesítményét az egyetlen érdemleges mutató szerint méri: melyik klub hány olyan futballistát nevel(t), aki pályára lép a felnőtt professzionális labdarúgásban.

Megkockáztatjuk, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb MLSZ sportfinanszírozási változtatása, amely lényegét tekintve kizárja a sógorkomaságot a magyar futballból. A képzés eredményességének megítélése tekintetében mindenképp.

Ráadásul a rendszer transzparens, bárki számára nyitott, elérhető, sőt, az MLSZ kifejezetten igényli, hogy a legkisebb olyan faluban is böngésszék, ahol labdarúgással foglalkoznak és ha bármilyen észrevételük van, netán hibát találnak, azt jelezzék.

Miről szól a matek:

Az új rendszerben minden 2007. január 1. után NB I, NB II, NB III-as felnőtt, vagy korosztályos válogatott tétmérkőzésen pályára lépő labdarúgó, vagy kiemelt, netán a TOP5 európai bajnokság valamelyikében játszó, egy objektív ponttáblázat alapján kiszámítható pontszámot kap. Külön pontszámot ér az Európa Liga és a Bajnokok Ligája mérkőzés is.

A matek az adott játékos felsorolt bajnokságokban pályán töltött percei és életkora alapján, illetve az MLSZ-táblázat szorzói szerint generál pontszámokat. Legkevesebbet, 0,25 pontot értelemszerűen az NB III-as játékperc ér, az NB I felnőtt labdarúgó esetében egy pont, de ha még U19-es korban lép valaki pályára hazai bajnokin úgy már 2,5 pont jár percenként. Legtöbbet a felnőtt válogatottban, vagy a TOP5 bajnokság valamelyikében lejátszott meccs adja – hármat.

Minden olyan egyesület kap pontot, ahol az adott játékos a fent nevezett időszak alatt legalább három évet eltöltött.

Egy egyszerű példánál maradva Gulácsi Péter minden egyes Bundesliga mérkőzése 90 x 3, azaz 270 pontot ér az MTK-nak, mint saját nevelésű játékos.

Aki belép az oldalra, azzal szembesül, hogy mind a klubokra vonatkozó listát az MTK vezeti. Az elmúlt három idény alapján a kék-fehérek 145 584 pontot gyűjtött. Talán meglepő, de a sokat kritizált felcsúti a Puskás Akadémia a második (98 093 pont), míg a Budapest Honvéd (90 961 pont) a harmadik a klubrangsorban.

Roskó Zoltán operatív igazgató egy, a rendszert bemutató sajtóbeszélgetésen elmondta, egy-egy megszerzett pont után négyezer forint támogatást kap az adott klub, de senki sem haladhatja meg a 450 millió forintos kifizetési plafont.

Az is kiderül a listából, hogy a szombathelyi Illés Akadémiával (74 787) és a Vasassal (67 047) kiegészülő legjobb öt klub a pontok 38 százalékát érte el, míg legjobb nyolc, amelyben még a Ferencváros (49 758), a Győr (49 712) és a Debrecen (42 910) szerepel, az 50 százalékát.

Az MLSZ honlapján megtekinthető listán összesen 492 klub szerzett legalább egy pontot, azaz ennyien kapnak támogatást.

A játékosok lajstromában toronymagasan Gulácsi Péter (MTK-nak szerez pontot) áll az élen 25 674 ponttal, őt Gyurcsó Ádám (nagyrészt a Videotonnak szerez pontot) és Vida Máté (Vasas) követi közel 16, illetve 15 ezer ponttal.