„A győzelme úgy fog bevonulni a sporttörténelembe, mint Hajós Alfréd 1896-os aranya” – Balatoni cápából balatoni aranyhallá vált Rasovszky Kristóf

Rasovszky Kristóf péntek reggel fejest ugrott a Szajnába, majd kicsit több, mintegy óra ötven perc múlva sporttörténelmet írt azzal, hogy a magyar férfi nyílt vízi úszók közül először nyert 10 kilométeren olimpiai aranyérmet. (Két magyar állt a dobogón, Betlehem Dávid ugyanis harmadikként csapott a célba, így bronzérmes lett a párizsi olimpián).

A Balaton Úszóklub versenyzője még csak 27 éves, de nem ez az első egyedülálló tette. Már 2018-ban, 21 évesen azzal került be a históriás könyvekbe, hogy a glasgow-i úszó-Európa-bajnokság mindhárom nyílt vízi versenyszámában érmet nyert – két aranyat és egy ezüstöt –, és erre még egyetlen hosszútávúszó sem volt képes.

Pedig Rasovszky sem nyílt vízi úszónak készült. Szülei négyéves korában vitték le először az egyik veszprémi tanuszodába, mert az úszni tudás egy „Balaton-közeli gyereknek az kötelező”. Hatéves korában az egészségmegőrzés valami egészem másba fordult át.

„Ekkor már edzésen is versenyeztem a többiekkel, mindig számoltam, melyik résztávon, hányszor és kit tudok megelőzni” – nyilatkozta korábban honlapunknak.

Már gyerekként is inkább állóképesnek tűnt, mint gyorsnak, így edzői, Szokolai László és Epres Imre a hosszabb gyorsúszótávok felé terelték. Ifiként párhuzamosan versenyzett nyílt vízen és medencében. 2015-ben 10 kilométeren már top6-os helyezést hozott az izraeli Európa Kupáról, miközben ugyanebben az évben 800-on negyedik, 1500 méteren ötödik helyezést szerzett az Európa Játékokon medencében.

A 2016-os az az esztendő, amikor eldőlt a mérleg nyelve a nyílt vízi számok felé: előbb júliusban, Máltán, a Földközi-tengerben úszva nyert junior vb-t 10 kilométeren, majd egy hónappal később már a riói olimpia második előfutamában tempózott 1500-on. 15:29.36-ot úszott a medencében, így kiesett, összesítésben a 32. helyen végzett.

Hasonló útelágazási helyzetekben a sportolók döntését tízből tízszer a „hol lehetek sikeresebb?” kérdés határozza meg. Rasovszky is elgondolkozott, majd megoldotta a dilemmát.

Ahhoz, hogy 1500-on a világelitbe kerüljek, jóval 15 percen belül kell úszni. Nekem a legjobb időm 15:11, a világ eleje 14:40-en belül jön. Eközben nyílt vízen már számolt velem a nemzetközi mezőny

– nyilatkozta 2018-ban a 24.hu nak.

Az irányváltást az ember vele született alapképességeinek különbözősége magyarázza szakmailag. A hosszú távú, egy óra fölötti folyamatos teljesítményt igénylő sportoknál – országúti kerékpár, maratoni futás, hosszútávúszás például – az a cél, hogy minél nagyobb utazósebességgel tudja valaki megtenni a táv 99 százalékát úgynevezett steady state állapotban, vagyis az oxigénhiány határát nem átlépve, azon még éppen belül tartva a szervezetet.

Ugyanis, ha huzamosabb ideig meghaladja a pulzus az ehhez szükséges 140-164 közti tartományt, a tejsav elkezdi elönteni az izomzatot, a szív egyre nehezebben szállít elegendő oxigéndús vért a végtagokba, és még a cél előtt „falba ütközik” a sportoló – jobb esetben lemarad, rosszabb esetben menet közben feladja a versenyt.

A rövidebb távú sportoknál – így például a medencés úszóknál is – jóval magasabb az utazósebesség, ezzel együtt magasabb, 170-180 a pulzusszám is, és ez az utolsó 15-20 méteren tovább emelkedik, a célban már 200 felett jár.

Amikor az úszóknál, atlétáknál a hajrában azt látjuk, hogy az egyik sportoló mintha megállna a másikhoz képest, akkor leegyszerűsítve annyi történik, hogy a felkészültebbnek, a gyorsabbnak tovább tolerálja a szervezete, az izomzata a savas, oxigén nélküli állapotot.

Mindkét kvalitást lehet fejleszteni, de a genetika, a gyors és lassú izmok aránya alapjaiban határozza meg azt, hogy állóképességi vagy gyorsaságot igénylő sportokra született valaki. Az úszás faltól falisága, relatív unalmas volta miatt úgy általában elengedhetetlen, hogy kimagasló legyen a sportoló monotóniatűrése, de a hosszútávúszókra hatványozottan igaz ez. A legjobb medencés úszók naponta kétszer 5-6 kilométert tesznek meg az edzéseken. Rasovszkyék esetében az olimpiai versenytáv ennek a duplája, de még érzékletesebb az agy szerepe, ha az Eb-k, vb-k 25 kilométeres számára gondolunk.

Rasovszky 19-21 éves kora között mozdult el a hosszabb irányba, ami hangsúlyozza azt az elhivatottságot, önmagába vetett hitet, ami elengedhetetlen ehhez a sporthoz. Azóta csak edzésjelleggel, a felkészülés részeként kacsintgat vissza egy-egy országos bajnokságon a medencés versenyekre (Párizsra három számban is kvalifikált, de a medencés számokat elengedte a remélt nyílt vízi siker érdekében).

A döntése helyesnek bizonyult. Bár a 2017-es budapesti világbajnokságon még nem született meg az áttörés, de abban az évben a világ- és Európa-kupa állomásokon több aranyérmet is szerzett. 2018-ban jött a történelmi Eb-siker Glasgow-ban, amely után a Swimming World szaklap a világ legjobbjának választotta a férfiak mezőnyében, majd a 2019-es vébén aranyérmet nyert 5 kilométeren Kvangdzsuban.

Rasovszky ezzel egyszersmind a tokiói olimpia egyik éremesélyesévé lépett elő, ahol aztán a pandémia okozta összevisszaság, halasztás ellenére 25 másodperccel a német Florian Wellbrock mögött másodikként ért célba, és olimpiai ezüstérmes lett. A sikersorozat 2023-ban Fukuokában vb-ezüsttel, majd 2024 elején, egy Dohából hazahozott vb-aranyéremmel folytatódott 10 kilométeren, így Párizsba ismét favoritként érkezett.

Rasovszky Kristóf, ahogy korábban fogalmazott, gyakran edz a nyugdíjasok között. Ez annyit tesz, hogy amikor nem medencében készül, akkor a Veszprémhez közeli Almádi strand bójasorán tempózik oda-vissza a parttal párhuzamosan, ahol a helyi sportos szépkorúak úsznak tavasztól őszig.

Persze a Balaton az a Balaton, de ahány természetes vízfelület, annyiféle a víz minősége, mélysége, az áramlatok, azok iránya, hatása. Tokió előtt például előre sejteni lehetett, hogy a megszokottnál melegebb lesz a tenger, ezért a Hévizi-tóban edzettek rendszeresen. Párizs előtt a Dunában úsztak Rasovszkyék, kifejezetten azért, hogy a folyami víz tulajdonságait megérezzék.

Százhalombattán van a barátaimnak egy csónakháza. Ott, a Dunában felépítették nekünk a párizsi pályát. Kétszer gyakorolhattunk ott az erős folyami áramlás mellett. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően mindenki érezte, mennyi időt, energiát vesz el egy kör, hogy körülbelül öt perc mire leérünk, vissza meg a tizenhárom perc lesz. És azt is, hogy milyen érzés az áramlatban úszni. Ez a tudás nagyon sokat számított. Tökéletesen tudtuk, mi vár ránk a Szajnán

– adott képet Szokolai mester a győzelem után arról, mit meg nem tesz sportoló és edzője a siker érdekében.

A Balaton Úszóklub versenyzőinek párizsi eredményei, Rasovszky arany- és Betlehem bronzérme (és fantasztikus országos csúcsa, 4. helyezése 1500 méteres gyorsúszásban) a tervszerűséget, a minőségi szakmai munkát, a tökéletes felkészülést igazolták vissza. Tényleg nem túlzás Rasovszkytól a #balatonicapa jelző, amivel jó ideje ellátja az Instagram-posztjai zömét, bár meglehet, augusztus 10-től stílusosabb lenne #balatonaranyhal-ra módosítania.

Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke megkeresésünkre úgy értékelt:

„Ez az arany és bronzérem fényes siker. Veszprémben Szokolai László vezetésével olyan csapamunka folyik, ahol edzésen Rasovszky-, Betlehem-, Sárkány Zalán–, Kalmár Ákos-szintű versenytársak szívják egymás vérét, majd kiszállnak a vízből, és a legjobb barátok. Ezt a párizsi úszást remekül felépítették, minden milliméterében kitervezték, amit elképesztő szellemi erővel végigcsinált a két úszó. Rasó már az utazást megelőzően elmondta, nem érdekli a koszos a víz, hogy ebből, mint minden ilyen verseny közben, 3-4 decinyit be fog nyelni, ő úszni és nyerni akart. Eltökélt volt.

Ez a Szajnában, az Eiffel-toronytól nem messze aratott győzelme úgy fog bevonulni a sporttörténelembe, mint Hajós Alfréd 1896-os aranya. Ez a legnagyobbak közé emeli, mint sportembert is. Mert Rasovszky Kristóf munkamorálja, a szerénysége, a szorgalma, a partnersége, a csapatszelleme is egyedülálló, mindannak a pozitív tulajdonságnak a megtestesítője, ami a nagybetűs sportembert jelenti.

A hasonlat azért sem túlzó, mert Hajós is nyílt vízben írta be magát a 19. század végi első újkori olimpiai játékokon a történelemkönyvbe. 100 méteren vízből indulva, míg 1200 méteren egy hajóról partra úszva lett kétszeres olimpiai bajnok.

Rasovszky Kristóf tette azért historikus, mert ő az első magyar férfi úszó, aki a hosszútávúszás 2008 óta íródó olimpiai történetében nyerni tudott 10 kilométeren, azaz maratonon. Ám a nők között 2012-ben Risztov Éva már egyszer elérte ezt az óriási sikert. Ezért végszóként álljon itt London olimpiai bajnokának a véleménye Rasovszky és Betlehem versenyzéséről:

Azt mondtam Kristófnak, végtelenül boldog vagyok, hogy győzni tudott, ráadásul 12 év elteltével ugyanazon a napon, augusztus 9-én lettünk olimpiai bajnokok. Óriási dolog. Elképesztő, amit Betlehem Dáviddal csináltak. Végre nyílt vízen is van még egy aranyérmünk, ami annak is köszönhető, hogy 2012 után külön, elismert szakágként kezdtek el foglalkozni a hosszútávúszással a szövetség égisze alatt. Kristófban régóta benne volt ez az eredmény. Ami Tokióban benne maradt, az a Szajnában kijött belőle. Kiemelném Szokolai László munkáját, akinek két tanítványa is dobogón végzett, ezzel ő a legeredményesebb magyar úszóedzője a párizsi olimpiának.