Elhitették velünk, hogy jók vagyunk, aztán pofára estünk

Év végi összeállításunkban felidézzük a válogatottak, valamint klubcsapataink nemzetközi szereplését 2016-ban. Kronológiai sorrendben haladva jöjjön a férfi nemzeti együttes!

2014. október 8. történelmi nap volt a magyar kézilabdázás történetében. Ugyanis ekkor nevezték ki az ország férfi válogatottjának első külföldi szövetségi kapitányát. A kirgiz-spanyol Talant Dujshebaev kapta meg a bizalmat, miután a nemzeti együttes elbukta a Szlovénia elleni a rájátszást, így nem jutott ki a 2015-ös katari világbajnokságra.

Dujshebeav játékosként nyert olimpiát, Bajnokok Ligáját, valamint az ötkarikás játékokon kétszer is volt bronzérmes. Edzőként is letett “valamit” az asztalra, a Ciudad Reallal háromszor hódította el a Bajnokok Ligáját (a trófeát idén a lengyel Kielcével is megnyerte, de ekkor már nem volt magyar kapitány).

Az Eb-selejtezők során nem is volt probléma, hibátlan teljesítménnyel lett meg a csoport első helye, megelőzve az oroszokat, a portugálokat és az ukránokat.

A kapitánynak már a torna előtt voltak meglepő húzásai, elég csak a keret összetételére gondolni. Itthon maradt Iváncsik Tamás, Illyés Ferenc, Gulyás Péter (őt sérülés is hátráltatta), Lékai Máté, valamint az utolsó keretszűkítés áldozata lett Császár Gábor.

 Császár sem lehetett ott az Eb-n. Fotó: MTI

Helyettük jöttek a tehetséges fiatalok, mint a 23 éves Bodó Richárd, a 21 esztendős Bánhidi Bence, és a 22. életévében járó Faluvégi Rudolf. Viszont voltak meglepő nevek is a keretben, akik korábban nem sok sót ettek meg a csapatnál.

Győzni mentünk, egy 12. hely lett a vége

Mivel a válogatott nem volt ott a katari vb-n,  riói olimpiát egy Eb-döntővel lehetett volna egyenes ágon elérni, de a selejtezőtornához is legalább a négyben kellett volna lenni januárban Lengyelországban. Ezért is volt meglepő a kapitány válogatási elve, mert azt kb a vak is látta, hogy ennyi új arccal nem lehet bravúrt elérni.

Dujshebaev ennek ellenére nagyon bizakodó volt, sőt a torna előtt meglepő nyilatkozatot tett, amikor a célokról kérdezték:

Az Európa-bajnokságra azzal a céllal utazunk, hogy onnan egyből kijussunk az olimpiára. Erős, tehetséges, szorgalmas, képzett, fiatal és sikeréhes a csapatunk. Ha minden elképzelésünk sikerül, képesek lehetünk a bravúrra.

A kontinenstornát jól kezdtük, öttel vertük Montenegrót, de a bajok ezután jöttek. Oroszország ellen sok hibával játszottunk, egygólos vereség is lett a vége. A D csoport utolsó találkozóján kikaptunk a dánoktól is, bár a csoportból továbbmentünk, tudvalevő volt, hogy Rio csak álom, mivel pontot nem vittünk a középdöntős csoportba.

Ott aztán kis túlzással feltörölték velünk a padlót.

Kezdtünk a későbbi győztes Németország elleni tízgólos pofonnal, majd a spanyolokat meg tudtuk szorítani, a svédek kivégeztek minket.

Így az utolsó helyen zártuk a középdöntőt, nulla ponttal. Az Eb-n hat meccsből ötöt elbuktunk, egyet nyertünk, így lettünk tizenkettedikek.

A kapitány többször kiakadt

Azt már a győzelmekhez szokott Dujshebaev sem tudta elviselni, hogy együttese állandóan kikap. Ez leginkább a mérkőzések utáni nyilatkozataiban volt észrevehető, amikor nem egyszer kiakadt, és feldúltan távozott.

A Dánia elleni vereség után többek között ezt mondta:

Nyilván mindenki okos, mindenki tudja, hogy mit kellett volna csinálnunk

– majd otthagyta az interjú helyszínét.

Ő sem hitte el, amit látott. Fotó: MTI

Az utolsó, Svédország elleni összecsapás után már harakiriről beszélt:

El se tudom képzelni, hogyan tudunk élni ezután a szégyen után, ha a régi Japánban élnénk, harakirit kéne elkövetnünk, én lennék az első.

Magyar szakemberektől kapott kritikát bőven

Dujshebaev a válogatott mellett lengyel klubcsapatát, a Kielcét is irányította. Erre elődje, Mocsai Lajos is kitért egy nyilatkozatában, aki a kapitány válogatási elveit is kritizálta:

A csapat összeállításában mindenképpen Dujsebajev okolható. A kézilabdában az Európa-bajnokság a legerősebb. A kontinenstornára úgy kell összerakni az együttest, hogy a legtapasztaltabb és a legjobban felkészült játékosok alkossák a válogatottat. A magyar kézilabda sokkal értékesebb annál, hogy távirányítással működjön.

A korábbi 179-szeres válogatott Éles József egy interjúban elmondta, külföldről nem lehet irányítani egy nemzeti csapatot, a Dujshebaev által hozott új stílust pedig nem vélte felfedezni a csapatnál:

Egy válogatottat olyan kapitánynak kell irányítania, aki Magyarországon él, ismeri a játékosokat, akár még a másodosztályúakat is, hiszen ott is vannak jó képességű kézilabdázók… Mire értjük az új stílust? Az öltözködésünkre? Én semmi újat nem láttam ezeken a mérkőzéseken. Három hét nagyon kevés arra, hogy stílust változtassunk, sokkal korábban kellett volna elkezdeni.

Tőlünk távozott, a lengyeleket sikerre vezette

Február elején aztán döntött a szövetség, Dujshebaevnek mennie kellett. Kevesebb mint egy hónap után aztán újra kapitány lett, méghozzá a lengyeleknél. Az ottani játékosokat ismerte, többükkel együtt dolgozott a klubcsapatánál, ennek pedig egy Rióban elért olimpiai negyedik hely lett az eredménye.

Nagyon közel voltak a fináléhoz, de az elődöntőben hosszabbítás után kikaptak a dánoktól. A bronzmeccsen sok esélyük nem volt, a németek hattal megverték őket.

Férfi kézilabda Európa-bajnokság 2016, a magyar válogatott eredményei

D csoport (Gdansk):
Magyarország – Montenegró 32-27 (16-12)
Oroszország – Magyarország 27-26 (14-10)
Dánia – Magyarország 30-22 (18-10)

II. középdöntő csoport (Wroclaw):
Németország – Magyarország 29-19 (17-9)
Spanyolország – Magyarország 31-29 (15-15)
Svédország – Magyarország 22-14 (10-7)

A válogatott a 16 csapatos Európa-bajnokság 12. helyén végzett.