Orbán adott egy kokit a szabadságharc hőseinek

Etnikai homogenitás? Nagy szarban lettünk volna. Világos?
Kapcsolódó cikkek

Orbán Viktor az etnikai homogenitást azért őrizgetné, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”.  Ugyanakkor közeledik nemzeti ünnepünk, március idusa, amikor a pesti forradalom mellett arra is emlékezünk, hogy egy lengyel (Bem József altábornagy) kiűzte az ellenségeinket Erdélyből.

A kisiskolások is tudják a 13 aradi vértanú nevét. Közöttük pedig volt magyar, német, osztrák, horvát és szerb tábornok. Ők származásuk alapján külön nemzetekhez tartoztak, de mindannyian a magyar szabadságért haltak meg.

Az aradi tizenhármak:

Aulich Lajos (1792-1849) német polgári családban született,

Damjanich János (1804-1849) szerb katonacsaládban született,

Dessewffy Arisztid (1802-1849) magyar nemesi családból származott,

Kiss Ernő (1799-1849) nagybirtokos magyar-örmény családban született,

Knézich Károly (1808-1849) horvát katonacsaládban született,

Lahner György (1795-1849) német polgári családból származott,

Lázár Vilmos (1815-1849) magyar-örmény családban született,

Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) német főnemesi családban született,

Nagysándor József (1804-1849) magyar nemesi családban született,

Pöltenberg Ernő (1813-1849) osztrák nagybirtokos nemesi családban született,

Schweidel József (1796-1849) német polgári családban született,

Török Ignác (1795-1849) kisbirtokos magyar nemesi családból származott,

Vécsey Károly (1807-1849) magyar főnemesi családban született.

Eszükbe sem jutott menekülni. A szerb származású Damjanich János utolsó szavai legendává váltak:

Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!