Mindenki Párizsra figyel, a kulturális élet számára viszont valóságos pokol lehet az olimpia

Párizsnak sosem kellett aggódnia a turisták miatt, idén nyáron azonban ez hatványozottan igaz: a becslések szerint több mint tizenöt millió turistát várnak a fővárosba a nyári olimpiai és paralimpiai játékok alatt – hétszer annyi embert, mint amennyi a kicsivel több mint kétmilliós városban él, és még annál is három millióval több, mint ahányan a tágabb párizsi régiót lakják. És bár nyilván mindenki a sporteseményekre igyekszik, az lenne a prekoncepció, hogy az ilyen mennyiségű embertömeg bizonyos része a sportesemények által túltelítődve más szórakozás után is néz, ha már egyszer Párizsban jár. A szolgáltatóipar, azon belül a kulturális szektor azonban az intézményvezetők szerint távolról sem profitál az ötkarikás játékokból, sőt: komoly veszteségeket könyvelhetnek el – derült ki a France24 anyagából, az általunk megkérdezett, a múzeumszcénát jól ismerő vezető szerint azonban nem mindenhol ennyire borús a helyzet.

Mindez nem újdonság, a 2012-es londoni olimpián valami nagyon hasonló történt: akkor a kulturális intézmények látogatóinak száma átlagosan harminc százalékkal esett vissza. A British Museum például az olimpia két hete alatt minden negyedik látogatóját elvesztette, a Nemzeti Arcképtár öt látogatóból kettőt, a londoni állatkert pedig negyven százalékkal kevesebb érdeklődőt vonzott. Az idei párizsi olimpiáról ilyen jellegű statisztikák még nincsenek, előzetes aggodalmak, majd azok beigazolódása azonban bőven: több esemény töröltek, számos mozi bezárt, a stadionkoncerteket pedig kitúrták a helyükről a versenyek.

Nem érnek rá más helyszínt biztosítani

A programok törlésének egyik leglátványosabb esete a Lollapalooza Paris, amelyet annak ellenére nem tudtak idén megrendezni, hogy a világ egyik legnagyobb fesztiváljáról van szó. Ők „az egyre növekvő logisztikai, adminisztratív és biztonsági korlátokra” hivatkoztak, sajátos vigaszdíjként pedig bejelentették David Guettát, mint a 2025-ben visszatérő fesztivál headlinerét.

De nem ők voltak egyedül nehéz helyzetben, hanem úgy általában az egész francia, sőt, globális viszonylatban a komplett fesztiválipar is, amely a pandémia okozta sokkból igyekszik éppen felállni. Épp ezért 2023 januárjában a francia kulturális minisztérium azzal a céllal egyeztetett a nagyobb párizsi fesztiválok szervezőivel, hogy mindenki számára megoldást találjanak, az ugyanis több rendezvény számára végzetes lett volna, ha többéves kényszerpihenő után továbbra sem térhettek volna vissza.

Az akkori kulturális miniszter, Rima Abdul-Malak akkor biztosította a szervezőket arról, hogy igyekeznek segítséget nyújtani, és határozottan cáfolta, valamint a média túlkapásának nevezte azt az állítást, hogy az olimpia miatt tömegesen maradnának el a fesztiválok. A kételyek azután szabadultak el, hogy Gérald Darmanin belügyminiszter minden erőforrást lefoglaló mozgósításról és napi 30 ezer rendőrről beszélt, akiket az olimpia alatt minden egyes nap be kell vetni. Abdul-Malak az egyeztetés után azt nyilatkozta, hogy ugyan valóban adódtak nehézségek a munkaerőhiány miatt, két fesztiválnál merültek csak fel olyan problémák, amelyeket egyelőre – 2023 januárjában járunk – nem tudtak megoldani. Ez a Rock en Seine és a Lollapalooza, az előbbinek sikerült, az utóbbinak nem. A szervezők nem titkolták csalódottságukat, ahogy azt sem, hogy 180 millió eurós bevételtől estek így el.

Nem árt megjegyezni azt sem, hogy a párizsi koncertbiznisz egy másik pofont is kap: nyilvánvaló okok miatt a nagy költségvetésű stadionkoncertek megtartására sincs lehetőség, hiszen foglaltak a helyszínek.

A bezárás a legkisebb rossz

Mi vagyunk az olimpia nagy vesztesei

– nyilatkozta Pierre-Édouard Vasseur, a független filmszínházakat tömörítő mozihálózat, a Cinémas Dulac igazgatója.

Ő úgy kalkulált, hogy 20-25 százalékkal fog megcsappanni a látogatók száma, így nem éri meg nyitva tartani a mozit, ezért a hálózat öt legnagyobb mozijának bezárása mellett döntött az olimpia idejére. Azzal érvelt, hogy egyrészt úgysem fogják tudni megakadályozni a látogatók számának visszaesését, másrészt az olimpia miatti közlekedési nehézségek is közrejátszanak a döntésben. A bonyolulttá és korlátozottá váló tömegközlekedés ugyanis egyrészt a mozialkalmazottak, másrészt a nézők mozgását is korlátozza, emellett késői vetítéseket és összességében boldogtalan nézőket eredményezne, amely többet árt az üzletnek, mint a bezárás.

Vasseur szerint ez a legkevésbé rossz megoldás, főleg egy olyan helyzetben, ahol a kormánytól nem kapnak semmiféle kompenzációt az intézmények. A Cinémas Dulac intézményein túl több másik párizsi mozi is az ideiglenes bezárás vagy programja kurtítása mellett döntött. Hasonló a helyzet a színházaknál, ahol sokan ugyancsak a bezárást látják fennmaradásuk egyetlen lehetséges eszközének – jellemzően a kisebb színházakról van szó.

A katakombák vonzzák a turistákat, a múzeumok kevésbé

Hiába tudhat magáénak Párizs többet is a világ legismertebb múzeumai közül, ezek az intézmények is küzdenek a látogatókért – már amelyik nem a bezárást választja. Az olimpiai helyszínek közvetlen közelében található, így szigorú biztonsági intézkedések hatálya alá eső területeken fekvő intézmények közül például a Musée des Monuments français és az építészeti központ is azt a megoldást választotta, hogy csak kisebb létszámú, előre lefoglalt jeggyel rendelkező látogatócsoportokat enged be, és a megnyitó környékén bezár. De ezen a területen is akadnak többen, akik a teljes bezárás mellett döntöttek, ilyen például az Emberiség Múzeuma.

Az intézményigazgatók jól tudták, hogy ez lesz, a Le Monde hasábjain tavaly szeptemberben megjelenő írásban többen aggodalmukat fejezték ki az olimpia miatt. Quentin Bajac, a Jeu de Paume művészeti központ vezetője 600-700 ezer eurós veszteséget predesztinált az ötkarikás játékok idejére, az imént említett Emberiség Múzeumának vezetője, Aurélie Clemente-Ruiz pedig tízezerrel kevesebb látogatóra számít.

A múzeumok helyzetével kapcsolatban megkerestük a főváros tizennégy intézményét tömörítő Paris Musées-t, akik árnyalták a helyzetet: bár valóban kimaradoztak az emberek a múzeumokból az elmúlt hetekben, érdekes kivételek is akadnak. Marie Bauer, a Paris Muséées kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, hogy jelenleg is készül egy tanulmány arról, hogy jobban átlássák, hogyan befolyásolja az olimpia a látogatói szokásokat, bizonyos tendenciák azonban már most világosak. Ahogy az állami fenntartású, úgy az általuk összefogott múzeumok is „jelentős visszaesést könyvelhettek el a látogatottságot tekintve az olimpiai megnyitó hetén”.

A csökkenés azonban Bauer szerint nem jellemzi az összes intézményt, kettő olyat is kiemelt, amelyek, olimpia ide vagy oda, továbbra is népszerűek a turisták körében. Az egyik ilyen a párizsi katakombarendszer turisták által is látogatható része, amelynél egyelőre semmiféle visszaesés nem tapasztalható, továbbra is teltházasak a túráik. A másik a belvárosban található Petit Palais szépművészeti múzeum, amely esetében nemhogy csökkent, de nőtt a látogatói kedv: a Bauer által megosztott statisztikák szerint ugyan a megnyitó hetén nyilvánvaló okok miatt tapasztalható volt egy 24 százalékos visszaesés, július 27. óta azonban a többi múzeumhoz képest visszatornázta a látogatottságát a 2023-as, hasonló időszakban tapasztalt számokhoz képest, amely kiemelkedő eredmény. A kommunikációs igazgató ebben több faktor együttállását látja okként: egyrészt a múzeum rendkívül közel van az olimpiai helyszínekhez, ráadásul nem kell hozzá kiváltani az ún Games Passt, amely a helyi lakosokat, dolgozókat és látogatókat jogosítja fel bizonyos területek látogatására, harmadrészt a múzeum tárlatai ingyenesek.

A katakombákon és a Petit Palais-n kívül azonban valamennyi intézménynél érvényesül az, amelyről a francia tévécsatorna is beszámolt: a múzeumok iránti kereslet csökkenése. Bauer elmondta, emelkedést semmiképp sem várnak a múzeumok látogatottságát tekintve,

jelenleg a tavalyi júliusi adatokhoz képest átlagosan 9-12 százalékkal esett vissza a látogatottság.Bauer azt is hozzátette, hogy bár elsősorban pénzügyi hasznot remélnének az olimpia által, az sem elvitatható, hogy az ötkarikás játékok által Párizs kulturális intézményei is láthatóbbá válnak: a Petit Palais, a Carnavalet Museum és Victor Hugo háza például nagy figyelmet kapott az olimpiai láng útja során, a katakombák pedig szerepeltek a megnyitón látható kisfilmben.

A legkevésbé rossz helyzetben a France 24 szerint a legjobban az egyszemélyes intézmények, az idegenvezetők járnak, igaz, nekik is át kell némiképp alakítaniuk rutinjukat. A francia idegenvezetők szövetségének (FNGIC) felmérése szerint a megkérdezett szakmabeliek kétharmada változatlanul dolgozni fog, egyharmada válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy bosszantja-e az olimpia, és csupán tíz százalékuk hagyja abba a munkát a játékok alatt. A csatorna által megkérdezett idegenvezetők nem állnak le a munkával, csak adaptálódnak a helyzethez: egyikük például a belváros helyett a külsőbb régiókban vezet majd túrákat, úgy véli ugyanis, hogy jobb kimaradni az események sűrűjéből, és számára a terrorfenyegetettség sem elhanyagolható szempont. Egy másikuk szerint a túrák felépítését és a célcsoportot is át kell alakítani, ő ugyanis úgy tapasztalta, hogy ugrásszerűen megnőtt a franciák száma a kliensei között.

Érdekes paradoxon vázolódik fel tehát azzal, hogy míg soha ennyi turistát nem vonzott Párizs, addig a kulturális élet nemhogy nem profitál belőle, de ismét a szakadék szélére billenti az olimpia a többek közt a pandémia által is megviselt kulturális szektort – nem csoda tehát, ha az intézmények vezetői alig várják, hogy minden érem gazdára találjon, lecsengjen az olimpiai őrület, és szépen lassan minden visszatérjen a régi kerékvágásba.