Boross Martin: Nem azért nem készülnek minőségi magyar filmek, mert nincs pénz, hanem mert túl nagyok a feketelisták

Szerdán indult Veszprémben a Magyar Mozgókép Fesztivál, a MOZ.GO, amin Boross Martin Nyersanyag című filmjét is levetítették. A vetítés után tartott beszédében a rendező szolidaritást vállalt a független filmesekkel; felszólalt a szakmaiságnak hátat fordító, kirekesztő gyakorlatokkal szemben; és a filmes szakma sokszínűségének és demokratikusságának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Boross elmondta, büszkék a kapott jelölésekre, ugyanakkor a tény, hogy egyedüli független filmként vesznek részt a fesztivál versenyprogramjában, felelősséget is ró rájuk.

Szeretném kinyilvánítani szolidaritásomat minden olyan alkotó felé, akik a szakma átpolitizáltsága miatt hozzánk hasonló módon, közvetlen állami támogatás híján kényszerpályákon dolgoznak, külföldön kell érvényesülniük, vagy ellehetetlenülnek

– mondta.

A Nyersanyag Boross szerint eszmei, politikai és finanszírozás tekintetében is független film, mert azokról a témákról készült, amikről beszélni szerettek volna (a hatalommal való visszaélésről és a kizsákmányolásról), kizárólag az alkotók elhatározásából készült, és alacsony költségvetésből készült. Ez azt jelentette, hogy

• 20 napot forgattak a szükséges 40 helyett,
• szinte kizárólag olyan helyszíneken dolgoztak, amelyekért nem kellett fizetniük,
• a technikát egy szponzor cégtől kapták kölcsön,
• az alkotók és stábtagok pedig sokszor ingyen, vagy több ember munkáját végezve, a piaci ár töredékéért dolgoztak, mert egy jó ügyet láttak a filmben.

Annak, hogy nem készül el évente több tucat minőségi magyar film, nem az az oka, hogy nincs pénz, vagy nincs elég tehetség, hanem az, hogy túl nagyok a feketelisták, és alkotók egy szűk rétegének helyzetbe hozására van csak szándék. Holott minden generációnak joga van ahhoz, hogy sokszínű és kritikus hangvételű filmeket lásson, mert ennek a társadalomformáló szerepe felbecsülhetetlen

– fogalmazott Boross, aki szerint a független filmezés jelenleg nem a romantikáról, hanem a kényszerről és a kiszolgáltatottságról szól. Nem azért készítik így a filmjeiket, mert így is lehet, hanem mert másképp nem lehet.

A rendező szerint a kortárs kultúra nem fordítható le hatalmi tőkére vagy anyagi bevételre, ezért a hatalomnak könnyű lemondania róla, pedig az állampolgároknak alapjoga az ahhoz való hozzáférés.

„Az, hogy a művészi pályára újonnan belépőknek minimálisak a lehetőségei; hogy ígéretes pályák nem tudnak kiteljesedni; hogy évtizedes karrierek kerülnek parkolópályára, az egy szakmaiságnak hátat fordító, kirekesztő gyakorlat következménye. A sikeres és demokratikus magyar kultúra feltétele ezen folyamatok mielőbbi visszafordítása és az átfogó szakmai párbeszéd megindítása. A Nyersanyag történetét az inspirálta, hogy milyen veszélyekkel jár, amikor a hatalommal bírókat önös érdekeik vezérlik a köz érdeke helyett. Amikor a siker mások kárára történik, és a siker árát más fizeti meg.”

Filmünkkel azért emelünk szót, hogy egyetlen állampolgár se válhasson saját közösségének, saját nemzetének áldozatává.
Ezzel a nyilatkozattal pedig azért, hogy ez a magyar filmesekkel se történhessen meg.”

Boross Martin a februárban kollégánknak is mesélt a Nyersanyag című film készítéséről.

Kapcsolódó

„Aki magyar néző és nem vak, úgyis tudja, miben élünk”

Van-e igényünk arra, hogy megszüntessük a vidék és város között tátongó szakadékot? Milyen áldozatai vannak az egóharcnak? A vállaltan politikus Nyersanyag rendezőjével, Boross Martinnal beszélgettünk.