Nem ment át az Országgyűlésen a Táncsics-börtön épületét érintő törvényjavaslat

Március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléknapján tettük közzé a hírt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 12-i törvényjavaslatban javasolta az egykor Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós börtönét is jelentő egykori várbeli József-kaszárnya a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak listájából való eltávolítását.

Ez első cikkünk szerint azt is jelenthette, hogy a XVIII. és XIX. századi épületrészek alkotta, 1948-tól egészen 2014-ig az Egyesült Államok birtokában lévő együttesnek a közeljövőben eltűnhet a műemléki védettsége, a javaslathoz indoklást, illetve érvelést azonban nem mellékeltek.

A felmerült ötletre egyetlen épkézláb magyarázatot találtunk: úgy gondoltuk, hogy a státuszváltozásra a 2016-ban a területen elindult régészeti feltárás miatt van szükség, az 1530-as években Szapolyai János által építtetett Erdélyi bástya, vagy a királyi rezidencia (Kammerhof) maradványainak egy része ugyanis biztosan a ma is álló, védett falak alatt van, ezek kibontása pedig túlzottan nagy változást jelentene a műemlék szerkezetében.

Két héttel később aztán kiderült, hogy a cél

nem a műemlékstátusz kiradírozása, hanem a nemzeti vagyontörvényből való kiemelése, 

ami egy lapunknak nyilatkozó, évtizedes tapasztalattal rendelkező magyar műemlékvédelmi szakember szerint azt is jelentheti, hogy

a magyar állam ezzel egy magánszemélynek, vagy valamilyen társaságnak akarja majd átadni az ingatlant, hiszen így ezt gond nélkül megteheti.

Az ügy előkerült az Országgyűlés március 19-i vitanapján, ahol Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a Táncsics Mihály utcai ingatlan

műemléki védelme és kiemelt nemzeti emlékhely státusza továbbra is fennmarad.

Az MSZP-s Vajda Zoltán felszólalásában ugyanekkor elmondta: az állam a javaslat elfogadása esetén a tulajdonjogot ingyenesen átadhathatná, majd a házat már nem tulajdonosként, de bérlőként, egészen más célra továbbra is használhatná, kifacsart helyzetet létrehozva ezzel.

Az előállt helyzet végül néhány nappal ezelőtt oldódott meg: a Törvényalkotási Bizottság elnöke, Hende Csaba által április 4-én, az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatban már az olvasható, hogy

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek körét érintő rendelkezés elhagyásra kerül,

így az elajándékozás vagy eladás legkisebb veszélye is elhárult.