Egy minap megjelent drámai kézikönyv segít abban, hogy életben maradjunk

„Az a nép, amelyik elpusztítja a termőföldjeit, saját magát pusztítja el. Az erdő a bolygónk tüdeje, mely megtisztítja a levegőt, És ezáltal új erőt ad az embereknek.”

Franklin D. Roosevelt

„Aki fát ültet, önmagán kívül másokat is szeret.”

Thomas Fuller

Mit jelent az erdőirtás?

Erdőirtásnak nevezzük, amikor az emberek erdős területeket vagy esőerdőket vágnak ki azért, hogy az így nyert földet nem erdőgazdálkodás céljára vegyék igénybe. A kivágott fákat építőanyagként vagy tüzelőként értékesítik, majd a megtisztított területeket mezőgazdasági célokra vagy városi fejlesztésre használják. Habár világszerte az ember az erdőirtás legfőbb okozója, természeti jelenségek, például erdőtüzek is előfordulnak, a túllegeltetés pedig az erdős területek pusztulásához, és a fiatal hajtások elsatnyulásához vezet.

Hogyan hat az erdőirtás a környezetre?

A legnyilvánvalóbb következmény a szén-dioxid feldúsulása a légkörben. A világ erdői napjainkban körülbelül 280 milliárd tonna szén-dioxidot tartanak megkötve, de minden egyes fa kivágásával egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, mely gáz meghatározóan járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Az is nagyon fontos, hogy a fák óriási mennyiségű üvegházhatású gázt nyelnek el a föld légköréből, miközben oxigént bocsátanak vissza a levegőbe – fák nélkül a légkör szén-dioxid szintje meghaladná az oxigén szintjét, és az élet fenntarthatatlanná válna bolygónkon.

Az erdőirtás másik nagyon fontos következménye az, hogy általa rengeteg élőlény lakóhelye pusztul el. Az állatok és növények 80%-ának élőhelye és tápláléka függ az erdőktől és esőerdőktől. Ha nem is pusztulnak el az erdőirtás következtében, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az élőlények képesek lesznek alkalmazkodni az új környezetükhöz, miután az eredeti élőhelyük megsemmisült.

Az erdőirtás okozta másik komoly probléma a fák kiiktatása a Föld vízkörforgásából. Az erdőkben és esőerdőkben a talaj a fák által képzett lombkorona miatt állandóan nedves, és tápanyagban gazdag. A fák oltalma nélkül a Nap sugarai gyorsan kiszárítanák a talajt, és a vidék terméketlen sivataggá válna.

Mennyire káros az erdőirtás? A tények:

• Évente Anglia fele területének megfelelő méretű erdős részek pusztulnak el világszerte az erdőirtások miatt.
• Kutatások szerint, ha a mostani ütemben folytatjuk az esőerdők kivágását, azok a következő 100 évben teljesen eltűnhetnek.
• Az erdőirtások az üvegházhatású gázok éves mennyiségének 12-17%-áért felelősek.
• Az Amazonas-medence esőerdője termeli a világ oxigénmennyiségének 20%-át.
• Európa, Amerika és Japán a világ papírtermelésének akár 70%-át, a világ faanyagának pedig majdnem 50%-át használja fel.
• A világ trópusi esőerdőinek a felét mára részben vagy egészben kivágták, mégis, az erdők még min­dig a Földön élő növény és állatvilág 6-7%-ának biztosítanak élőhelyet.
• 2013 és 2017 között 13 fafajtát minősítettek veszélyeztetettnek, vagy kritikusan veszélyeztetettnek Indiában.

Hogy hagyhattuk, hogy az erdőirtás ilyen mértékű, globális problémává alakuljon?

Egy túlnépesedett világban, ahol a materiális javak felhalmozása minden idők legfontosabb értékévé, a kereskedelem pedig sok ember túlélésének a legfőbb eszközévé vált, nem nehéz észrevennünk, hogy sokan a kapzsiság áldozatává váltak. A következő lista összegzi az erdőirtás főbb okait.

• Iparosított mezőgazdaság – A népességnövekedés miatt nő az igény az egyre több élelmiszerre és alapanyagra. A cukornád, a szója, és a pálmaolaj a három legfőbb bűnös, melyek termesztése a mezőgazdasági erdőirtások legfőbb oka. Ezeknek a növényeknek a betelepítéséhez ki kell vágni a fákat, míg termesztésük szintén károsítja a környezetet – például a pálmaolajfák ültetésekor szén-dioxid szabadul fel, mivel lebontja a tőzeges talajt, a cukornád égetése pedig légszennyezést okoz, és káros az egészségre.
• Állattenyésztés – Brazília az egyik legnagyobb marhahús-exportőr a világon. Lakói egy Olaszország méretű legelőt alakítottak ki az Amazonas-medence esőerdeinek területén. Kutatások szerint 1993 és 2013 között az Amazonas-medencében a szarvasmarha-populáció megduplázódott, és ezzel elérte a közel 60 milliós egyedszámot. Ahogy nő a hús iránti kereslet, úgy nő az igény a több gabonára is, hiszen egyre több szántóföldre van szükség az egyre több marha számára.
• Fakitermelés – Ez a fa kivágását és gerendává darabolását jelenti. Mivel új szabályok léptek életbe az erdők kitermelésének csökkentése és újratelepítése érdekében, az illegális favágás egyre gyakoribbá válik. Felmérések szerint az EU-ba érkező faanyagexport majd 28%-a nem legális kitermelésből származhat.
• Infrastruktúra – A globalizáció igényt teremtett új utak megépítésére, ehhez pedig hatalmas erdőterületeket vágtak ki: az erdőirtások 10%-át világszerte ez okozza. További 10% az új utak megépítése miatt történő extra urbanizáció eredménye.
• Bányászat – Ázsia, Afrika és Dél-Amerika erdő­ir­tá­sainak 7%-át a bányászat okozza. Az erdővel bo­rított területek gyak­ran bővelkednek ásványi anyagok­ban (arany, koltán, gyémánt, urán, magnézium és réz), amelyeknek bá­nyá­sza­ta azonban tömeges fa­ki­ter­me­lés­sel jár.
• Faszén és tűzifa – A trópusokon – főleg a fejlődő országokban – körülbelül 1,4 milliárd köbméter tűzifát, és 40 millió tonna faszenet termelnek és használnak fel évente.

Hogyan hat a pálmaolaj a környezetünkre? És a vadvilágra?

A pálmaolaj olcsó és sokoldalú nyersanyag, amely megtalálható a háztartási termékek körülbelül 40-50%-ában, a főző­olajtól és számos kozmetikumtól kezdve a müzlikig vagy
a szappanig. Indonéziában és Malajziában ez a gazdaságos, de csöppet sem környezetbarát összetevő a legfőbb oka az erdőirtásoknak: ebben a térségben óránként 300 futballpálya méretű területet vágnak ki az esőerdőkből.

Míg rengeteg vadon élő fajt érint ez a pusztítás, a legveszélyeztetettebbek az orangutánok. Borneón és Szumátrán körülbelül 1000-5000 orangután pusztul el évente, míg életterük 90%-a semmisült meg az elmúlt 20 évben azért, hogy a pálmaolaj iránti növekvő igényt az ország ki tudja elégíteni.

Amikor a pálmaolajat biotüzelővé alakítják (ilyenkor
a tüzelőanyagot közvetlenül az élő anyagból nyerik ki), az eljárás során hatalmas mennyiségű füst is keletkezik, mivel a faanyagot és az erdő aljnövényzetét felégetik, hogy helyet teremtsenek az ültetvényeknek. Ez ötször akkora szénlábnyomot eredményez, mint a dízelolaj használata.

Pálmaolaj – a rejtett összetevő

Meglepő mennyiségű háztartási és élelmiszeripari cikkben, mint például a rúzsban, instant tésztákban, tisztítószerekben, fagylaltokban, süteményekben és csomagolt kenyerekben található pálmaolaj. Mégis, ha megnézzük az összetevők listáját, sokszor nehezen lehet megállapítani, hogy mely termék készül pálmaolaj felhasználásával, mivel magának az anyagnak és a származékainak is számos neve van. Ezek
a következők lehetnek: növényi olaj, növényi zsír,
pálmamag, pálmamagolaj, pálma gyümölcsolaj, palmitát, pálmaolein, glicerin-sztearinát, sztearin-sav, palmitinsav, pálmasztearin, palmitoyl-oxosztearamid, palmitoyl-tetrapeptid-3, nátrium laureth szulfát, nátrium lauryl szulfát, nátrium kernelate, nátrium pálma kernelate, nátrium lauroyl laklilát, hidrogénezett pálmaglicerid, etil-palmitát, oktil-palmitát, vagy palmityl alkohol.

Gyógyszerek és az erdőirtás

Napról napra növényi és állati összetevők ezreit használják fel a gyógyszergyártásban. A gyógyszeripar értékét 2014-ben egy trillió USA-dollárra becsülték, és bizonyos országokban az emberek 80%-a naponta valamilyen gyógyszerre szorul. Világszerte 50 ezer ismert gyógyhatású növényt tartunk számon, melyeknek 50%-a gyógyszerek elsődleges alapanyagait képezi. Az erdőirtások miatt azonban ezen növények körülbelül egyötöd részét a kihalás veszélye fenyegeti.

Néhány, a legismertebb, és a gyógyszeripar által leginkább veszélyeztetett és fenyegetett fajok közül:

• Tetu lakha (Nothapodytes foetida) – ez az apró fa Dél-In­diá­ban és Srí Lanka esőerdőiben honos. Túlnyomórészt da­ganat elleni gyógyszerek összetevőjeként használják.
• Costus vagy kusta (Saussurea Lappa) – ez egy In­diá­ban honos fűrészfű, melynek gyökerét krónikus bőrproblémákra való gyógyszerekben használják.
• Sárga himalájai fritillárium (Fritillaria Cirrhosa) – a Kínában őshonos fanyar fritilláriumot légzőszervi fertőzések kezelésére használják.

„Elpusztítjuk a világ legnagyszerűbb patikáját. Ahelyett, hogy bármilyen áldozat árán megvédenénk az esőerdőket.”

Chris Kilham

Hogyan tehetnénk fenntarthatóvá a gyógyszeripart?

A gyógyszerek nagyon fontos szerepet játszanak életünk bizonyos szakaszaiban, és nagy kihívást jelentene termelésük csökkentése. A legnagyobb probléma azonban mégis abban rejlik, ahogy a gyógyszergyárak előteremtik a természetes összetevőket. Felmérések szerint a felhasznált 50 ezer gyógyhatású növény kétharmad részét a természetből gyűjtik be. Az Egyesült Királyságban 16, gyógynövényekkel foglalkozó cégből csupán 5 termeszt maga bármennyit is a felhasznált növényekből. Ehelyett leginkább a természetből gyűjtik be az alapanyagokat.

Ahhoz, hogy ezt az iparágat fenntarthatóbbá tegyük, hatékonyabbá kellene alakítani a szüretelési folyamatokat. Néhány növény, mint például a rozmaring, szüretelés után megerősödik. De India legelterjedtebb gyógynövénye, az Ashwagandha (Withania Somnifera) például nagyon megsínyli a betakarítást, főleg ha ez nagykereskedelmi mértékben történik. Ha figyelünk arra, hogy biztosítsuk ezeknek, és más veszélyeztetett növényeknek a hosszútávú fennmaradását – például helyettesítőket keresünk vagy megpróbáljuk felhasználni a teljes növényt ahelyett, hogy csak bizonyos részét hasznosítanánk, esetleg a betakarításnál és a telepítésnél ügyelünk arra, hogy a természetes környezet ne sérüljön meg –, akkor a gyógyszeripar és az erdők fenntarthatóbbá válnak majd.

Mit teszünk, hogy ellensúlyozzuk az erdőirtást?

• A Fenntartható Vidék Társulás (Sustainable Landscape Partnership) elnevezésű, nemzetközi szervezet 5500 gazdálkodással foglalkozó vállalkozást támogat, hogy ezzel világszerte növelje a kereskedelmi árucikkek (például a gumi, a kakaó és a kávé) minőségét és mennyiségét.
• Brazília 2004 és 2013 között 70%-kal csökkentette az erdőirtást az Amazonas Regionális Védelmi Övezetben (Amazon Regional Protected Areas, ARPA), ahol közel 70 millió hektár esőerdő került védelem alá.
• Kínában a lakosságnak fejenként minimum három fát kötelessége ültetni évente a nagy zöld falnál (ez egy emberek által létrehozott erdő) – 2009-ben 5,9 millió hektár erdőt telepítettek így.
• 2014-ben számos ország kormánya, üzleti vállalatok és civil szervezetek írták alá a New York-i Erdő Nyilatkozatot (New York Declaration on Forest), mely az erdők védelmére vonatkozik. A program számos jövőbeli célt fogalmaz meg. Ezek között az alábbiak is szerepelnek: 2020-ra a természetes erdők irtásának mértékét legalább felére csökkentik, 2030-ra pedig teljesen meg is szüntetik; India méretével megegyező erdőterületet és szántóföldet őriznek meg, és állítanak helyre; 2020-ra bizonyos mezőgazdasági termékek gyártási folyamataiból kiiktatják az erdő­ir­tás­sal járó tevékenységeket; ilyen például a pálmaolaj, a szója, a papír, és a marhahúsból készülő áruk termelése.
• Amennyiben minden megfogalmazott cél megvalósul, úgy 2030-ra évente 4,5-8,8 milliárd tonnával csökkenhet a szén-dioxid kibocsátás.

Harriet Dyer: Kis zöld könyv

Élj fenntarthatóan!

Fordította: Zombori Andrea

Gingko Kiadó, 2021