A Röntgen nevet hallva jó eséllyel mindenkinek a porosz posztógyáros iskolából kirúgott gyermekéből lett Nobel-díjas fizikus, a róla elnevezett sugárzást felfedező Wilhelm Conrad Röntgen (1845-1923) ugrik be elsőre, pedig a családnevet nem ő, hanem a vele semmiféle rokonságban nem álló David Roentgen tette először Európa-szerte híressé.
Az édesapja bútorgyárát megöröklő David (1743-1807) ugyanis nem csak a németek és francia közép- és felsőosztály legnagyszerűbb bútorait szállította, de precizitásának és újító szellemének köszönhetően egész Európa figyelmét magára vonta. Egy rugónak köszönhetően igen apró erőkifejtés, vagy egy rejtett gomb megnyomása után automatikusan kinyíló fiókokkal szerelte ugyanis a legszebb darabjait, így a francia forradalom előtti években nem csak a francia és német főnemesi családok, de Marie Antoinette, XVI. Lajos, illetve a pajzán bútorokhoz vonzódó Katalin cárné (aki egy vértelen államcsíny után aztán cárnővé vált) néhány bútorát is ő készítette.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Legszebb munkáját, a leginkább komódra hasonlító, kakukkos órával is ellátott, a szakirodalomban Berlin-szekrényként emlegetett, apró festményekkel, aranyozással és intarziákkal bőven megrakott írószekrényt II. Frigyes Vilmos porosz király megrendelésére 1779-ben készítette el – ezt ma a berlini Kunstgewerbemuseum őrzi.
Az ügyesen elrejtett gombok, illetve kulcslyukok helyét, valamint a szerkezet működését a múzeum egy videóban mutatta be:
Hasonló zseniális munka persze az amszterdami Rijksmuseum szeme fénye, a Johann Philipp von Walderdorff érsek számára készített, néhány mozdulattal akár térdeplővel ellátott privát oltárrá alakítható íróasztal is: