Így szól a világ leghíresebb oltárképén szereplő bűnösök egyikének hátsójára írt dal

A XV.-XVI. század fordulóján élt Hieronymus Bosch munkái évszázadokra a feledés homályába vesztek, XX. századi újrafelfedezésük óta viszont előszeretettel ejtik zavarba a művészettörténészeket, műértőket és persze az egyszerű múzeumlátogatókat is.

Legismertebb alkotása, a Földi Paradicsomként is emlegetett Gyönyörök kertje egy behajtható szárnyakkal rendelkező hármas oltárkép, melynek fedelén a világ teremtése, a belső képeken pedig a Paradicsom, a Gyönyörök kertje, valamint a Pokol sokszor bizarr képe látható, alakjai pedig még most, ötszáz év után is fejtörést okoznak, a szakértők pedig továbbra is újabb, ködös elméleteket, vagy felfedezéseket tesznek közzé azok rejtett jelentésével kapcsolatban.

A Pokol című táblakép bal oldalán, a hangszerek közt azonban a felületes szemlélő is fura dologra bukkanhat:

egy férfialak fenekére festett kottára,

melyet néhány évvel ezelőtt egy oklahomai diák, Amelia Hamrick alakított zenévé:

Jim Spalink pedig egy egészen kellemes, lantot, tekerőlantot és hárfát felvonultató kiszenekari művet készített belőle:

Ha ilyen zene szólna a Pokolban, akkor talán még ki is egyeznénk vele, és persze eszünkbe juthatna Mark Twain örökbecsűje is:

“mindkét oldalnak megvan a maga előnye, a mennyben a klíma jobb, a pokolban a társaság.”