Igazából még csak sztorija sincs a dolognak: az együttes zenél valami ranchon, a környékről meg folyamatosan gyűlnek az emberek, és mire besötétedik, már egész nagy a tömeg, aztán végül elpukkan pár tűzijáték, és kész. De jól is van ez így – aki a zenekaron mindenáron fogást keres, az persze nyilván bele tud kötni ebbe is, de valójában kifejezetten jól esik, és egyáltalán nem tűnik mesterkéltnek ez az egyszerűség, így pedig rá is erősít a szám hangulatára.