Amerikában bejött a migránsbuszoztatás, de Európában önveszélyes politikai lépés lenne

A hazai menekültügyi szabályozás értelmében minden illegális határátlépőt visszatoloncolnak abba az országba, ahonnan megkísérelt átjutni a határon, a menedékkérelmeket pedig csak a szomszédos országok diplomáciai kirendeltségein lehet beadni. Ezek a szabályok azonban annyira nincsenek összhangban az uniós joggal, hogy az Európai Unió Bírósága nemrég 200 millió eurós – 400-as árfolyammal számolva 80 milliárd forintos – pénzbírsággal sújtotta Magyarországot, mivel az Orbán-kormány az uniós előírás ellenére nem változtatott a magyar szabályozáson.

A bírság összege ráadásul – a magyarországi szabályozás megváltoztatásáig – naponta egymillió euróval, azaz 400 millió forinttal nő. Ha pedig a kabinet változtatni és fizetni sem hajlandó, akkor a hazánknak járó uniós támogatásokból vonja le a bírságot az Európai Bizottság.

Ilyen előzmények után dobta be a magyar kormány a legújabb – egyelőre csak retorikai szinten alkalmazott – fegyverét a Brüsszel elleni harcban: az ígéret szerint Magyarország szervezetten fogja Brüsszel „főterére” szállítani a magyar-szerb határon elfogott illegális bevándorlókat.

A bírság életbe lépésének szeptemberi dátumához közeledve az ötletet, amit az amerikai politikából – egészen pontosan az elmúlt két évben közel 120 ezer menedékkérőt Washington D. C.-be, New Yorkba és Chicagóba buszoztató texasi republikánus kormányzótól, illetve a floridai és arizonai kollégáitól – kölcsönöztek, először még Gulyás Gergely lengette be az egyik kormányinfón. Lehetséges megoldásként arra az esetre, ha nem sikerülne jogi úton kötelezniük az Európai Bizottságot, hogy legalább részben finanszírozzák a schengeni határ védelmét, illetve a kiszabott bírságot sem sikerülne felülvizsgáltatniuk.

Magyarország nem kíván a végtelenségig napi bírságot fizetni, hanem akkor lehetővé fogjuk tenni, hogy, akik szeretnének, azok lépjenek be. És ott felajánljuk nekik az egyirányú jegyet Brüsszelbe, ahol aztán az Európai Bizottsággal nyugodtan tárgyalhatnak a saját ellátásukról

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter még augusztus 22-én.

Pár héttel később pedig már az is kikristályosodott, hogy a Volánbusz segítségével akarják végrehajtani a hazánkba kifejezetten a kormányzati akció kedvéért újra beengedett, majd a kötelező adminisztráció után rögtön az unió fővárosába küldött menedékkérők nyugatra szállítását. Ezt Rétvári Bence belügyi államtitkár jelentette be pár héttel később pár Röszke–Brüsszel feliratú sárga busz előtt állva.

Legutóbb pedig egy rádióinterjújában már maga Orbán Viktor miniszterelnök utalt a tervezett lépésre:

Jó, ha Brüsszel főpolgármestere készül, mert hogyha továbbra is sanyargatnak bennünket mindenfajta büntetésekkel Brüsszelből, akkor meg fogják kapni, amit akarnak, és oda fogjuk szállítani buszokkal a migránsokat a főtérre, jogilag szabályos, kifogásolhatatlan módon, aztán egyék meg, amit főztek maguknak.

Az illegális bevándorlók jogilag szabályosan történő kezelésével egyébként egybevágna, ha az ország északnyugati szegletében, a Győr-Moson-Sopron vármegyében található Vitnyédre tervezett központot valóban a menekültek befogadására szánták volna – ám a kormány tagadta az ezzel kapcsolatos információkat. Gulyás Gergely szerint csak a soproni és a győri iskolásoknak akartak kedveskedni egy új nyári tábor felépítésével. A központ felépítésére a Magyar Hang szerint közel 5 milliárd forintot szántak volna.

Vagyis a bevándorlók Brüsszelbe buszoztatása körül egyelőre sok a kérdőjel.

• Nem tisztázott például az, hogy az illegális bevándorlók miként lesznek hivatalosan is nyilvántartásba vett menedékkérők Magyarországon, amikor jelenleg át sem tudnak lépni a határon, és Szerbiában kell elindítaniuk a magyarországi befogadásra vonatkozó kérelmüket.
• Azt sem tudni, hogyan juthatnának át a buszok több ország határán is a Brüsszelbe vezető úton.

Persze az is könnyen előfordulhat, hogy a migránsbuszoztatás belengetése megmarad retorikai fegyvernek.

A republikánusoknak nagyon bejött

Az ötlet az Atlanti-óceán túloldaláról származik, ahol azonban a bevándorlókat nem kellett több országon is átvinni, csak egy szövetségi köztársaság több tagállamán keresztül. Tény, hogy az USA-ban annyira bejött az otthonukból elmenekülő, új helyen új életet kezdeni próbáló tömegek politikai fegyverként való felhasználása, hogy Joe Biden még június elején kemény szigorítást vezetett be a menekültpolitikában, melynek nyomán az államilag finanszírozott emberkereskedelem is alábbhagyott. Az elnök ugyanis korlátozta az illegális határátlépést követő menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét a mexikói határnál, ami miatt nagyon visszaesett a határon átkelő és potenciálisan buszra ültethető menekültek száma – akiket egyébként kizárólag akkor visznek északra, ha beleegyeznek a dologba.

Míg tavaly decemberben még 300 ezer illegális bevándorló lépte át a mexikói-amerikai határt Texas államban, addig májusban már csak 117 ezren érkeztek. A szigorítás bevezetése után pedig júniusban már csak 84 ezer embert regisztráltak, ami Joe Biden hivatalba lépése óta a legalacsonyabb szám – derül ki az NBC Newsnak a buszok megritkulását bemutató cikkéből.

Közben – részben a buszoztatás miatt – New Yorkba és több más nagyvárosba is annyira sok új menedékkérő érkezett, hogy rég nem látott problémát okozott a helyi ellátórendszereknek. Ennek hatására még a demokraták is kénytelenek voltak megváltoztatni a bevándorlásról korábban hangoztatott nézeteiket.

Egy évvel azután, hogy a texasi kormányzó még Kamala Harris alelnök washingtoni rezidenciájához is több buszt vezényelt, és a keleti parti elit egyik üdülőparadicsomának számító Martha’s Vineyard nevű szigetecskére is két magánrepülővel utaztattak venezuelai migránsokat Floridából, érdemes lehet áttekinteni, hogy a republikánus kormányzók nyomására hogyan is változott meg az amerikai menekültpolitika az elmúlt két évben.

Ötből egy menedékkérő busszal érkezik a nagyvárosokba

New York az ismertsége mellett azért is számít az országba érkező menekültek egyik fő célpontjának, mert az Egyesült Államok legnépesebb városában a nyolcvanas évek óta megilleti a menedékhez való jog a hajléktalanokat, ami természetesen a migránsokra is vonatkozik. Így a város szállást biztosít nekik különböző menhelyeken egészen addig, amíg nem találnak munkát, és nem rendeződik a bevándorlási státuszuk.

Ráadásul a hatóságok nem adják ki a bevándorlási hivatalnak azokat az illegális bevándorlókat, akik segítséget kérnek tőlük – például mentőt hívnak. Sőt, az államban még jogosítványt is lehet úgy szerezni, ha az ember nem számít hivatalosan is menedékkérőnek.

Csakhogy az amerikai közrádió, az NPR egyik februári műsora szerint a hazáját elhagyó 7 millió venezuelai állampolgár miatt kialakult bevándorlási hullám hatására az elmúlt két évben 175 ezer új menedékkérő érkezett New Yorkba.

A város polgármestere, a korrupciós vádak miatt azóta évtizedes börtönbüntetéssel fenyegetett Eric Adams először még tárt karokkal fogadta a Texasból érkező buszok utasait, de később már ő is azt mondta, ha ez így folytatódik, és nem kapnak szövetségi segítséget, akkor abba akár „bele is pusztulhat” a metropolisz.

A helyzet tarthatatlanságát jól mutatja, hogy a városvezető 2022-es hivatalba lépése idején mintegy 50 ezren élhettek a város menhelyein, idén februárban viszont már több mint 120 ezren. De az is jelzi a probléma súlyát, hogy New York városa mostanáig 4,3 milliárd dollárt költött a helyzet kezelésére, de a New York Times témát körüljáró cikke szerint 2025 nyaráig ez az összeg akár 10 milliárd dollárra is emelkedhet (úgy, hogy közben a város idei teljes költségvetése 107 milliárd dollár).

Ezzel szemben Texas állam csupán 230 millió dollárt költött arra, hogy 2600 busszal és 9 repülővel mintegy 120 ezer bevándorlót szállítson hat különböző városba – New York mellett például Denverbe és Chicagóba, ahol szintén hasonló gondokat okozott a menedékkérők számának megugrása.

Greg Abbott texasi kormányzó – egyébként emberéletetekkel játszó – akciója nemcsak költséghatékonysági szempontból tekinthető igen hatásosnak: a New York Times elemzése szerint a fenti három nagyvárosban beadott menedékkérelmek közül minden ötödiket olyan bevándorló nyújtotta be, akiket az állami buszokkal szállítottak ezekbe a városokba.

Ha az egyik céljuk az volt, hogy így hívják fel a figyelmet arra, ami a határon történik, és amit sok belső város nem érez rendszeresen, akkor igen, ez sikeres volt

– ismerte el a New York-i polgármester kabinetfőnöke, Camille Joseph Varlack.

New York például már több mint 35 ezer bevándorlónak fizetett azért, hogy elköltözzenek a városból, és közülük rengetegen mennek vissza Texasba, Floridába vagy tovább Illinois-ba. De a coloradói Denver is 22 ezer bevándorlónak fizette már ki a fent említett helyek egyikére vagy a Kaliforniába szóló egyirányú jegyét. És Chicagóból is több mint 7 ezer menedékkérőt küldtek már el úgy, hogy a jegyüket Illinois állam fizette ki.

Mindebből jól látszik, hogy a republikánus kormányzóknak a menekülthullámot meglovagoló manővere – az állami embercsempészet – legalábbis politikai értelemben sikeresnek mondható, hiszen New Yorkban és más, a déli határtól távol lévő nagyvárosban is ráirányította a figyelmet a bevándorlásra, ami az idei elnökválasztási kampány egyik kulcskérdésévé vált.

A buszoztatás ráadásul annyira bejött, hogy – részben a kampányban a témára irányuló extra figyelem miatt – Joe Biden elnök még jóval a választás előtt, a nyár elején rendeletet hozott arról, hogyha túl sokan kelnek át a mexikói-amerikai zöldhatáron rövid idő alatt, akkor ideiglenesen szüntessék be a menedékkérelmek benyújtásának a lehetőségét az érintett államokban. De az is menekülthullám politikai változásokat okozó hatását mutatja, hogy a korábban a menekültpolitikában liberálisnak számító régiókban is költségvetési gondok jelentkeztek, ezek nyomán pedig az érintett városok szigorításokról döntöttek.